Álomreklám: Amikor a hirdetések kísértik álmainkat

• Szerző:
• Szerző neve

  Quantumrun Foresight
• Június 26, 2023

Insight kiemeli

A Targeted Dream Incubation (TDI) egy olyan terület, amely érzékszervi módszereket használ az álmok befolyásolására, egyre gyakrabban alkalmazzák a marketingben a márkahűség előmozdítása érdekében. Ezt a „dreamvertising”-nek nevezett gyakorlatot 77-re várhatóan az amerikai marketingszakemberek 2025%-a alkalmazza. Aggodalmak merültek fel azonban a természetes éjszakai memóriafeldolgozás esetleges megzavarása miatt. Az MIT kutatói továbbfejlesztették a területet a Dormio, egy hordható rendszer létrehozásával, amely az álom tartalmát az alvási szakaszok között irányítja. Felfedezték, hogy a TDI megerősítheti a kreativitás önhatékonyságát, jelezve annak lehetőségét, hogy egy napon belül befolyásolja a memóriát, az érzelmeket, az elmélkedést és a kreativitást.

Álomhirdetési kontextus

Az álmok inkubálása vagy a célzott álom inkubáció (TDI) egy modern tudományos terület, amely érzékszervi módszereket, például hangot használ az emberek álmainak befolyásolására. A célzott álom-inkubáció klinikai környezetben használható a negatív szokások, például a függőség megváltoztatására. Azonban a marketingben is használják a márkahűség megteremtésére. A Wunderman Thompson marketingkommunikációs cég adatai szerint az amerikai marketingszakemberek 77 százaléka 2025-re tervezi az álomtechnológiát reklámozási célokra használni.

Egyes kritikusok, például a Massachusetts Institute of Technology (MIT) idegtudósa, Adam Haar félelmeiknek adtak hangot ezzel a növekvő tendenciával kapcsolatban. Az álomtechnika megzavarja a természetes éjszakai memóriafeldolgozást, és zavaróbb következményekkel járhat. Például 2018-ban a Burger King „rémálom” halloween-hamburgere „klinikailag bizonyítottan” rémálmokat okoz. 

2021-ben Haar írt egy véleménycikket, amelyben olyan szabályozás bevezetését kérte, amely megakadályozza, hogy a hirdetők behatoljanak az egyik legszentebb helyre, az emberek álmaiba. A cikket 40 szakmai aláíró támogatta különböző tudományterületeken.

Bomlasztó hatás

Egyes vállalatok és szervezetek aktívan kutatják, hogyan lehet az embereket rávenni arra, hogy konkrét témákról álmodjanak. 2020-ban az Xbox játékkonzolgyártó cég tudósokkal, a Hypnodyne álomrögzítési technológiával és a McCann reklámügynökséggel közösen elindította a Made From Dreams kampányt. A sorozat olyan rövidfilmeket tartalmaz, amelyekről a játékosok álmodoztak, miután először játszottak az Xbox Series X-el. A filmek vélhetően valós álomfelvételi kísérletekről tartalmaznak felvételeket. Az egyik filmben az Xbox egy látássérült játékos álmait örökítette meg térhanggal.

Eközben 2021-ben a Molson Coors ital- és sörfőző cég együttműködött Deirdre Barrett-tel, a Harvard Egyetem álompszichológusával, hogy elkészítsenek egy álomsorozat-hirdetést a Super Bowl számára. A hirdetés hangképei és hegyi jelenetei állítólag kellemes álmokra ösztönözhetik a nézőket.

2022-ben az MIT Media Lab kutatói létrehoztak egy hordható elektronikus rendszert (Dormio), amely az álomtartalmat a különböző alvási szakaszokban irányítja. A TDI protokollal együtt a csapat arra késztette a teszt résztvevőit, hogy egy konkrét témáról álmodjanak meg azáltal, hogy ingereket mutattak be az alvás előtti ébrenlét és az N1 (az első és legkönnyebb stádium) alvás során. Az első kísérlet során a kutatók felfedezték, hogy a technika valóban N1 jelekhez kapcsolódó álmokat okoz, és felhasználható a kreativitás fejlesztésére a különböző inkubált álomfeladatok során. 

További elemzések azt mutatták, hogy a TDI-protokolljuk arra is használható, hogy erősítsék a kreativitás önhatékonyságát vagy azt a hitet, hogy valaki kreatív eredményeket tud produkálni. A kutatók úgy vélik, hogy ezek az eredmények azt mutatják, hogy az álom inkubációja 24 órán belül képes befolyásolni az emberi emlékezetet, érzelmeket, elmélkedést és kreatív gondolkodási folyamatokat.

Az álomreklám következményei

Az álomreklám szélesebb körű következményei lehetnek: 

• Az álomtechnológiára összpontosító induló vállalkozások, különösen a játékokhoz és a virtuális valóság környezetek szimulálásához.
• Az álomtechnológiai gyártókkal együttműködő márkák testreszabott tartalmak létrehozása érdekében.
• Az agy-számítógép interfész (BCI) technológiája képeket és adatokat közvetlenül küld az emberi agyba, beleértve a hirdetéseket is.
• A fogyasztók ellenállnak azoknak a hirdetőknek, akik az álomtechnológiát tervezik termékeik és szolgáltatásaik népszerűsítésére.
• Mentálhigiénés szakemberek, akik TDI-technológiákat alkalmaznak a PTSD-ben és más mentális egészségügyi problémákban szenvedő betegek megsegítésére.
• A kormányokra nyomást gyakorolnak az álomreklám szabályozására, hogy megakadályozzák a hirdetőket abban, hogy az álomtechnológiai kutatásokat céljaikra használják fel.

Kérdések, amelyekhez hozzászólni kell

• Milyen etikai következményei lehetnek annak, ha a kormányok vagy politikai képviselők álmodozást használnak?
• Melyek az álmok inkubációjának további lehetséges felhasználási esetei?