Gondolatolvasás: Tudnia kell-e a mesterséges intelligencia, hogy mire gondolunk?

KÉP HITEL:
Kép hitel
iStock

Gondolatolvasás: Tudnia kell-e a mesterséges intelligencia, hogy mire gondolunk?

Gondolatolvasás: Tudnia kell-e a mesterséges intelligencia, hogy mire gondolunk?

Alcím szövege
Az agy-számítógép interfészek és az agyi olvasási mechanizmusok jövője új aggályokat vet fel a magánélet védelmével és az etikával kapcsolatban.
    • Szerző:
    • Szerző neve
      Quantumrun Foresight
    • Január 16, 2023

    A tudósok agy-számítógép interfész (BCI) technológiát fejlesztenek annak érdekében, hogy közvetlenül "leolvassák" az emberi agyat chip- és elektródaimplantátumokon keresztül. Ezek az innovációk az emberi agyba nyúlnak, új módszereket használva a számítógépekkel és vezérlőeszközökkel való kommunikációhoz. Ez a fejlesztés azonban potenciálisan véget vethet az általunk ismert adatvédelemnek.

    Gondolatolvasási kontextus

    Az amerikai, kínai és japán tudósok funkcionális mágneses rezonancia képalkotást (fMRI) alkalmaztak az agyi tevékenység jobb megértésére. Ezek az fMRI gépek a véráramlást és az agyhullámokat követik nyomon, nem csak az agyi aktivitást. A szkennelés során összegyűjtött adatokat egy komplex neurális hálózat, az úgynevezett Deep Generator Network (DGN) algoritmus alakítja képformátummá. Először azonban az embereknek meg kell tanítaniuk a rendszert az agy gondolkodásmódjára, beleértve azt is, hogy a vér milyen sebességgel és irányban éri el az agyat. Miután a rendszer nyomon követi a véráramlást, képeket készít az összegyűjtött információkról. A DGN kiváló minőségű vizuális képeket készít az arcok, a szemek és a szöveges minták beolvasásával. Ezen kutatások alapján az algoritmus az esetek 99 százalékában képes párosítani a dekódolt képeket.

    A gondolatolvasással kapcsolatos egyéb kutatások még fejlettebbek. 2018-ban a Nissan bemutatta a Brain-to-Vehicle technológiát, amely lehetővé teszi a járművek számára, hogy a vezető agyából értelmezzék a vezetési parancsokat. Hasonlóképpen, a University of California San Francisco (USCF) tudósai nyilvánosságra hozták a Facebook által 2019-ben támogatott agyi aktivitási tanulmány eredményeit; a tanulmány kimutatta, hogy lehetséges az agyhullám-technológia használata a beszéd dekódolására. Végül a Neuralink BCI tesztelése 2020-ban megkezdődött; a cél az agyi jelek közvetlen összekapcsolása a gépekkel.

    Bomlasztó hatás

    A tökéletesítés után a jövő gondolatolvasó technológiái messzemenő alkalmazások lesznek minden ágazatban és területen. A pszichiáterek és terapeuták egy napon támaszkodhatnak erre a technológiára, hogy feltárják a mélyen rejlő traumákat. Előfordulhat, hogy az orvosok jobban diagnosztizálhatják betegeiket, majd megfelelőbb gyógyszerekkel kezelhetik őket. Az amputált személyek olyan robotvégtagokat viselhetnek, amelyek azonnal reagálnak gondolatparancsaikra. Hasonlóképpen, a bűnüldöző szervek használhatják ezt a technológiát a kihallgatás során, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a gyanúsítottak nem hazudnak. Ipari környezetben pedig az emberi dolgozók egy napon biztonságosabban és távolról irányíthatják a szerszámokat és az összetett (egy vagy több) gépeket.

    A mesterséges intelligencia által végzett gondolatolvasás azonban etikai szempontból vitatott témává válhat. Sokan ezt a fejleményt a magánélet megsértésének és jólétük fenyegetésének fogják tekinteni, aminek következtében sok emberi jogi csoport ellenzi ezeket a módszereket és eszközöket. Ezen túlmenően a South China Morning Post szerint a kínai agy-olvasó technológiát már használják az alkalmazottak érzelmi változásainak észlelésére különböző körülmények között, például a gyári gyártósorokon. Csupán idő kérdése, hogy egy vagy több nemzet megkísérli ezt a technológiát népességi léptékben alkalmazni, hogy figyelemmel kísérhesse a lakosság gondolatait.

    Egy másik állítás az, hogy a legtöbb tudós úgy véli, hogy az ML még mindig nem képes helyesen észlelni és dekódolni, hogyan és mit gondolnak, éreznek vagy vágynak az emberek. 2022-től az agy továbbra is túl bonyolult szerv ahhoz, hogy összetevőkre és jelekre bontsa le, ahogy az arcfelismerő technológiát is ellenzik az emberi érzelmek pontos azonosításának eszközeként. Ennek egyik oka az, hogy az emberek sokféleképpen elfedik valódi érzéseiket és gondolataikat. Mint ilyen, az ML technológiák állapota még mindig nagyon messze van az emberi tudat összetettségének dekódolásától.

    A gondolatolvasás következményei

    A gondolatolvasás tágabb vonatkozásai a következők lehetnek:

    • Bányászati, logisztikai és gyártó cégek, amelyek egyszerű agyi aktivitást leolvasó sisakokat használnak az alkalmazottak fáradtságának meghatározására és a lehetséges balesetekre való figyelmeztetésre. 
    • BCI eszközök, amelyek lehetővé teszik a mozgássérült emberek számára, hogy segítő technológiákkal, például intelligens készülékekkel és számítógépekkel kommunikáljanak.
    • Technikai és marketingvállalatok, amelyek BCI-eszközöket használnak a személyes adatok hasznosítására a marketing és az e-kereskedelmi kampányok javítása érdekében.
    • A BCI-technológiák használatát és alkalmazásait a társadalom egészében irányító nemzeti és nemzetközi jogszabályok.
    • A katonák a BCI technológiát alkalmazzák, hogy mélyebb kapcsolatot teremtsenek a katonák és az általuk irányított harcjárművek és fegyverek között. Például a BCI-t használó vadászpilóták gyorsabb reakcióidővel tudják repülni a repülőgépeiket.
    • Egyes nemzetállamok gondolatolvasó technológiát alkalmaznak a 2050-es évekre annak érdekében, hogy polgáraikat – különösen a kisebbségi csoportokat – összhangban tartsák.
    • Polgári csoportok visszaszorítása és tiltakozása az agyolvasási technológiák ellen, amelyek célja a lakosság kémkedése. 

    Megfontolandó kérdések

    • Milyen szerepet kell játszania a kormánynak a BCI technológia szabályozásában?
    • Melyek a további lehetséges veszélyek, ha olyan eszközök vannak, amelyek képesek olvasni a gondolatainkat?

    Insight hivatkozások

    A következő népszerű és intézményi hivatkozásokra hivatkoztunk ehhez a betekintéshez: