Vállalati külpolitika: A vállalatok befolyásos diplomatákká válnak

• Szerző:
• Szerző neve

  Quantumrun Foresight
• Január 9, 2023

A világ legnagyobb vállalatai közül néhánynak mára elegendő hatalma van a globális politika alakításához. E tekintetben Dánia újszerű döntése, hogy 2017-ben Casper Klynge-et nevezte ki „technológiai nagykövetének”, nem reklámfogás volt, hanem jól átgondolt stratégia. Sok ország követte a példát, és hasonló álláspontokat alakított ki a technológiai konglomerátumok és a kormányok közötti nézeteltérések rendezésére, a közös érdekeken való együttműködésre és a köz-magán partnerségek kialakítására. 

Vállalati külpolitikai kontextus

Az Európai Szervezeti Tanulmányok Csoportjában megjelent tanulmány szerint a vállalatok már a 17. században megpróbálták befolyásukat gyakorolni a kormányzati politikára. A 2000-es években azonban jelentősen megnőtt az alkalmazott taktika mértéke és típusa. Ezeknek az erőfeszítéseknek az a célja, hogy az adatgyűjtésen keresztül befolyásolják a politikai vitákat, a közvéleményt és a nyilvánosság részvételét. Egyéb népszerű stratégiák közé tartoznak a közösségi média kampányok, a non-profit szervezetekkel való stratégiai partnerségek, a jelentősebb hírszervezetekben megjelent kiadványok, valamint a kívánt törvények vagy rendeletek iránti nyílt lobbizás. A vállalatok a politikai akcióbizottságokon (PAC) keresztül is emelik a kampányfinanszírozást, és agytrösztökkel együttműködve alakítják ki a politikai napirendeket, befolyásolva a közvélemény bíróságán folyó törvényi vitákat.

A Big Tech vezetőjéből államférfivá lett példa Brad Smith, a Microsoft elnöke, aki rendszeresen találkozik államfőkkel és külügyminiszterekkel Oroszország hackelési törekvéseiről. Digitális Genfi Egyezmény néven nemzetközi szerződést dolgozott ki az állampolgárok védelmére az államilag támogatott kibertámadásokkal szemben. A politikai dokumentumban sürgette a kormányokat, hogy kössenek megállapodást arról, hogy nem támadják meg az alapvető szolgáltatásokat, például a kórházakat vagy az elektromos társaságokat. Egy másik javasolt tilalom az olyan rendszerek megtámadása, amelyek megsemmisülése károsíthatja a globális gazdaságot, például a pénzügyi tranzakciók és a felhőalapú szolgáltatások integritását. Ez a taktika csak egy példa arra, hogy a technológiai cégek egyre inkább arra használják fel befolyásukat, hogy rávegyék a kormányokat olyan törvények megalkotására, amelyek általában előnyösek ezeknek a cégeknek.

Bomlasztó hatás

2022-ben a The Guardian hírportál közzétett arról, hogy az egyesült államokbeli villamosenergia-vállalatok hogyan lobbiztak titokban a tiszta energia ellen. 2019-ben a demokrata állam szenátora, José Javier Rodríguez olyan törvényt javasolt, amely szerint a földesurak olcsón adhatnák el bérlőiknek a napenergiát, csökkentve ezzel az energiatitán Florida Power & Light (FPL) nyereségét. Az FPL ezután igénybe vette a Matrix LLC, egy politikai tanácsadó cég szolgáltatásait, amely legalább nyolc államban a színfalak mögötti hatalommal rendelkezik. A következő választási ciklus Rodríguez menesztését eredményezte. Ennek érdekében a Matrix alkalmazottai pénzt irányítottak politikai hirdetésekbe egy Rodríguez családnevű jelölt számára. Ez a stratégia a szavazatok megosztásával működött, ami a kívánt jelölt győzelmét eredményezte. Később azonban kiderült, hogy ezt a jelöltet megvesztegették azért, hogy részt vegyen a versenyen.

Az Egyesült Államok délkeleti részének nagy részében a nagy elektromos közművek monopóliumként működnek kötött fogyasztókkal. Feltételezhető, hogy szigorúan szabályozzák őket, de bevételeik és ellenőrizetlen politikai kiadásaik az állam legerősebb entitásai közé teszik őket. A Biológiai Sokféleség Központja szerint az amerikai közüzemi cégek monopóliumhatalmat kapnak, mert állítólag a közérdeket szolgálják. Ehelyett arra használják fel az előnyüket, hogy megtartsák a hatalmat és korrupt demokráciát. Két bűnügyi nyomozás indult a Rodríguez elleni kampányban. Ezek a nyomozások öt ember ellen emeltek vádat, bár a Mátrixot vagy az FPL-t nem vádolták meg semmilyen bűncselekménnyel. A kritikusok most azon töprengenek, milyen hosszú távú következményei lehetnek annak, ha a vállalkozások aktívan alakítják a nemzetközi politikát.

A vállalati külpolitika következményei

A vállalati külpolitika tágabb vonatkozásai a következők lehetnek: 

• Technikai cégek rendszeresen küldik képviselőiket, hogy részt vegyenek a nagyszabású kongresszusokon, például az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy a G-12 konferenciákon, hogy hozzájáruljanak a kulcsfontosságú megbeszélésekhez.
• Az elnökök és államfők egyre gyakrabban hívják meg a hazai és nemzetközi vezérigazgatókat hivatalos találkozókra és állami látogatásokra, akárcsak egy ország nagykövetét.
• Egyre több ország hoz létre technológiai nagykövetet, hogy képviselje érdekeit és aggályait a Szilícium-völgyben és más globális technológiai központokban.
• A vállalatok sokat költenek lobbikra és politikai együttműködésekre olyan törvényjavaslatok ellen, amelyek korlátoznák hatókörüket és hatalmukat. Példa erre a Big Tech kontra trösztellenes törvények.
• A korrupciós incidensek és a politikai manipuláció fokozódása, különösen az energia- és a pénzügyi szolgáltatási ágazatban.

Kérdések, amelyekhez hozzászólni kell

• Mit tehetnek a kormányok, hogy kiegyensúlyozzák a vállalatok hatalmát a globális döntéshozatalban?
• Milyen egyéb potenciális veszélyei lehetnek annak, ha a vállalatok politikailag befolyásossá válnak?