Quantumrun

KÉP HITEL:

iStock

IoT kibertámadás: Az összekapcsolhatóság és a kiberbűnözés összetett kapcsolata

Mivel egyre többen kezdenek egymással összekapcsolt eszközöket használni otthonukban és munkahelyükön, milyen kockázatokkal jár ez?

Szerző:
Szerző neve
Quantumrun Foresight
Január 13, 2022

Insight összefoglaló

Az Internet of Things (IoT), az egymással összekapcsolt okoseszközök hálózata, zökkenőmentesen integrálta a technológiát mindennapi életünkbe, ugyanakkor jelentős kiberbiztonsági kockázatokat is rejt magában. Ezek a kockázatok a kiberbűnözőktől a privát információkhoz való hozzáféréstől az okosvárosokban az alapvető szolgáltatások megzavarásáig terjednek. Az ipar az IoT-termékek értékláncának újraértékelésével, a globális szabványok kidolgozásával, a rendszeres szoftverfrissítésekbe való befektetések növelésével és az IoT biztonságára fordított erőforrások növelésével válaszol ezekre a kihívásokra.

IoT kibertámadási kontextus

Az IoT egy olyan hálózat, amely több fogyasztói és ipari eszközt köt össze, lehetővé téve számukra, hogy emberi beavatkozás nélkül vezeték nélkül gyűjtsenek és továbbítsanak adatokat. Ez a hálózat különféle eszközöket tartalmazhat, amelyek közül sok az "okos" címke alatt kerül forgalomba. Ezek az eszközök összekapcsolhatóságuk révén képesek kommunikálni egymással és velünk, így a technológia zökkenőmentesen integrálható mindennapi életünkbe.

Ez az összekapcsolódás azonban potenciális kockázatot is rejt magában. Amikor ezek az IoT-eszközök a hackelés áldozataivá válnak, a kiberbűnözők rengeteg személyes információhoz jutnak hozzá, beleértve a névjegyzékeket, e-mail címeket és még a fogyasztási mintákat is. Ha figyelembe vesszük az intelligens városok szélesebb skáláját, ahol az állami infrastruktúra, például a közlekedés, a víz és az elektromos hálózat összekapcsolódik, a lehetséges következmények még súlyosabbakká válnak. A kiberbűnözők a személyes adatok ellopása mellett megzavarhatják ezeket az alapvető szolgáltatásokat, széleskörű káoszt és kényelmetlenséget okozva.

Ezért kulcsfontosságú, hogy a kiberbiztonságot prioritásként kezeljék minden IoT-projekt tervezése és megvalósítása során. A kiberbiztonsági intézkedések nem csak egy opcionális kiegészítő, hanem egy szerves összetevő, amely biztosítja ezen eszközök biztonságos működését. Ezáltal élvezhetjük az összekapcsolhatóság nyújtotta kényelmet, miközben minimalizáljuk az ezzel járó kockázatokat.

Bomlasztó hatás

Kiberbiztonsági profiljuk javítása érdekében az IoT-ben érintett vállalatok újraértékelik az IoT-termékeik teljes értékláncát. Ennek a láncnak az első eleme az él vagy lokális sík, amely összeköti a digitális információkat a tényleges dolgokkal, például érzékelőkkel és chipekkel. A második figyelembe veendő tényező a kommunikációs hálózat, az elsődleges kapcsolat a digitális és a fizikai között. Az értéklánc utolsó része a felhő, amely elküldi, fogadja és elemzi az IoT működéséhez szükséges összes adatot.

A szakértők szerint az értéklánc leggyengébb pontja maguk az eszközök, mivel a firmware nem frissül olyan gyakran, mint kellene. A Deloitte tanácsadó cég szerint a kockázatkezelésnek és az innovációnak kéz a kézben kell járniuk annak biztosítása érdekében, hogy a rendszerek a legújabb kiberbiztonsággal rendelkezzenek. Két fő tényező azonban különösen megnehezíti az IoT-frissítéseket: a piac éretlensége és összetettsége. Így az ipart szabványosítani kell – ez a cél a közös bevezetése óta kezd kialakulni Anyag protokoll sok IoT-cég fogadta el 2021-ben.

2020-ban az Egyesült Államok kiadta a Dolgok Internetének kiberbiztonsági javításáról szóló 2020-as törvényt, amely felsorolja azokat a biztonsági szabványokat és előírásokat, amelyekkel egy IoT-eszköznek rendelkeznie kell, mielőtt a kormány megvásárolhatná. A törvényjavaslat irányelveit a National Institute of Standards and Technology biztonsági szervezet is megalkotta, amely értékes referencia lehet az IoT és a kiberbiztonsági szolgáltatók számára.

Az IoT kibertámadás következményei

Az IoT kibertámadásokkal kapcsolatos szélesebb körű következményei a következők lehetnek:

Az IoT körüli globális iparági szabványok fokozatos kidolgozása, amelyek elősegítik az eszközök biztonságát és interoperabilitását.
A vezető technológiai vállalatok megnövekedett befektetései az IoT-eszközök rendszeres szoftver-/firmware-frissítéseibe.
A kormányok és a magánvállalatok tevékenységük során egyre nagyobb mértékben fordítanak személyzetet és erőforrásokat az IoT biztonságára.
A technológiával szembeni megnövekedett félelem és bizalmatlanság lassítja az új technológiák elfogadását és átvételét.
A kibertámadások kezelésének gazdasági költségei, amelyek magasabb árakhoz vezetnek a fogyasztók számára és alacsonyabb nyereséghez a vállalkozások számára.
Az adatbiztonságra és a magánélet védelmére vonatkozó szigorúbb szabályozások, amelyek lassíthatják a technológiai fejlődést, de védik az állampolgárok jogait is.
Az emberek a sűrűn lakott intelligens városokból kevésbé összekapcsolt vidéki területekre költöznek, hogy elkerüljék az IoT-vel kapcsolatos kockázatokat.
A kiberbiztonsági szakemberek iránti kereslet megugrása, ami megváltoztatja a munkaerőpiacot, és más területeken szakértelemhez vezet.
A kibertámadások leküzdéséhez és a kompromittált eszközök cseréjéhez szükséges energia és erőforrások, amelyek az elektronikai hulladék és az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek.