A kormányzati propaganda növekedése: az államilag támogatott virtuális agymosás térnyerése

KÉP HITEL:
Kép hitel
iStock

A kormányzati propaganda növekedése: az államilag támogatott virtuális agymosás térnyerése

A kormányzati propaganda növekedése: az államilag támogatott virtuális agymosás térnyerése

Alcím szövege
A globális kormányok a közösségi média manipulációját használják ideológiáik előmozdítására, közösségimédia-botokat és trollfarmot alkalmaznak.
    • Szerző:
    • Szerző neve
      Quantumrun Foresight
    • December 12, 2022

    Insight összefoglaló

    A kormány által támogatott propaganda globális térnyerése drámai módon átalakította a digitális tájat, és a közösségi média a félretájékoztatási kampányok csataterévé vált. A kormányok egyre gyakrabban alkalmaznak olyan kifinomult technikákat, mint a mesterséges intelligencia által generált személyek és a mélyhamisított videók, ami kihívást jelent a platformok és a felhasználók számára az igazság és a fikció megkülönböztetésében. Ez az eszkalálódó tendencia nemcsak a közvéleményt és a választásokat érinti, hanem a nemzetközi kapcsolatokat is feszélyezi, és jogalkotási lépésekre kényszeríti a digitális tartalom integritását.

    A kormány propaganda növekedési összefüggései

    Az Oxfordi Egyetem Internet Intézete szerint 28-ben 2017 országban zajlottak államilag támogatott propagandakampányok, 81-ban pedig 2020 országra nőtt. A propaganda számos kormány és politikai mozgalom szerves eszközévé vált. Az ellenfelek hírnevének bekenésére, a közvélemény formálására, az ellenzék elhallgattatására és a külügyekbe való beavatkozásra használják. 2015-ben kevés ország használt közösségimédia-botokat és egyéb technológiákat úgynevezett számítástechnikai propagandakampányok folytatására. 2016 óta azonban megnőtt a közösségi média propaganda, leginkább azzal, hogy Oroszország beavatkozott az Egyesült Királyság Brexit-népszavazásába és az amerikai választásokba. 2022-től szinte minden választást valamilyen fokú félretájékoztatási kampány kísér; és sokukat hivatásszerűen végzik.

    Az oxfordi kutatók hangsúlyozták, hogy a kormányok és a politikai pártok milliókat fektettek be a „kibercsapatok” fejlesztésébe, hogy elfojtsák a versengő hangokat a közösségi médiában. A kormányzati ideológiákat támogató önkéntes csoportokat, ifjúsági szervezeteket és civil társadalmi szervezeteket gyakran beépítik ezekbe a kibercsapatokba, hogy hamis információkat terjesszenek. 

    A közösségi média platformok, mint a Facebook és a Twitter, megpróbálták felügyelni platformjaikat, és eltávolítani ezeket a kibercsapatokat. 2019 januárja és 2020 novembere között a platformok több mint 317,000 XNUMX fiókot és oldalt távolítottak el a trollfarm-fiókokból. A szakértők azonban úgy vélik, hogy már túl késő kiszűrni ezeket a hamis számlákat. A kormányok kampányaik során egyre kifinomultabbak, mesterséges intelligencia (AI) által generált online személyiségekbe és mélyhamisított tartalmakba fektetnek be.

    Bomlasztó hatás

    A 2016-os Fülöp-szigeteki nemzeti választások során a végső győztes Rodrigo Duterte a Facebook segítségével elérte a Millenáris szavazóit, és ösztönözte a „hazafias trollkodást”. A „vasököl” adminisztrációs módszeréről ismert Dutertet a „kábítószer elleni háború” során emberi jogok megsértésével vádolták polgárjogi szervezetek, köztük az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa. Ez a hírhedt hírnév azonban csak tovább táplálta választási kampányát, amely elsősorban a Facebookra koncentrált, amely platformot a filippínók körülbelül 97 százaléka használja.

    Stratégákat fogadott fel, hogy segítsenek neki egy világméretű személyiségek és bloggerek seregének felépítésében. Sok követőjét (gyakran gonosz és harcias) gyakran Duterte Die-Hard Supporters (DDS) néven emlegették. Miután megválasztották, Duterte fegyvert eresztett a Facebookra, lerombolva a hírnevet, és börtönbe zárta a hangos kritikusokat, köztük Maria Ressa Nobel-díjas újságírót és Leila De Lima ellenzéki szenátort. Az, hogy Duterte a közösségi médiát arra használja, hogy előmozdítsa kormánya propagandáját és igazolja a vezetése alatti széles körben elterjedt emberi jogi jogsértéseket, csak egy példa arra, hogy a kormányok miként használhatják fel az összes rendelkezésre álló erőforrást a közvélemény befolyásolására. 

    2020-ban az Oxfordi Egyetem kutatói feljegyezték, hogy 48 ország lépett partnerségre magán tanácsadó és marketingcégekkel a dezinformációs kampányok folytatására. Ezek a kampányok drágák voltak, a szerződések csaknem 60 milliárd dollárt tettek ki. Annak ellenére, hogy a Facebook és más közösségi oldalak igyekeznek megfékezni a trollfarmok támadásait, általában a kormányok vannak fölényben. 2021 januárjában, amikor a Facebook eltávolította azokat a fiókokat, amelyek gyanús linkjei voltak Yoweri Museveni ugandai elnök újraválasztási kampányához, a Museveni az internetszolgáltatókkal letiltotta a közösségi média platformokhoz és az üzenetküldő alkalmazásokhoz való hozzáférést.

    A kormányzati propaganda növekedésének következményei

    A kormányzati propaganda növekedésének tágabb következményei lehetnek: 

    • Az állítólag politikusok által elkövetett „botrányos” tevékenységeket közzétevő mélyhamisított videók növekvő használata.
    • A közösségimédia-platformok nagymértékben fektetnek be a botgyomlálásba és a hamis fiókok azonosítására szolgáló algoritmusok kiépítésébe. Előfordulhat, hogy egyes platformok végül arra kényszerülnek, hogy minden felhasználójuk számára identitás-hitelesítési házirendeket fogadjanak el.
    • Az autoriter államok betiltják azokat a közösségi média platformokat, amelyek megpróbálják leállítani propagandakampányaikat, és ezeket az alkalmazásokat cenzúrázott alkalmazásokkal helyettesítik. Ez az intézkedés polgáraik fokozott elidegenedéséhez és indoktrinációjához vezethet.
    • Az emberek már nem tudják azonosítani, mely források legitimek, mert a propagandakampányok kifinomultabbá és hihetőbbé válnak.
    • Az országok továbbra is fegyveresen használják a közösségi médiát, hogy megvádolják, kirúgják vagy börtönbe zárják őket.
    • Azok a nemzetek, amelyek az ellenpropaganda stratégiákba fektetnek be, amelyek célja a nemzetbiztonság és a közvélemény megóvása a külföldi befolyási kampányoktól.
    • Szigorúbb szabályozást hozó jogalkotó testületek a digitális tartalmakra vonatkozóan, a szólásszabadság és a félrevezető propaganda visszaszorítása közötti egyensúly megteremtésére törekszenek.
    • A diplomáciai feszültség fokozódik, amikor az országok hamis információk terjesztésével vádolják egymást, ami hatással van a nemzetközi kapcsolatokra és a kereskedelmi megállapodásokra.

    Megfontolandó kérdések

    • Ha az Ön országa átélt egy kormány által támogatott propagandakampányt, mi lett az eredménye?
    • Hogyan védekezik az államilag támogatott propagandakampányok ellen?

    Insight hivatkozások

    A következő népszerű és intézményi hivatkozásokra hivatkoztunk ehhez a betekintéshez: