Szintetikus média szerzői jog: Adjunk-e kizárólagos jogokat az AI-nak?

KÉP HITEL:
Kép hitel
iStock

Szintetikus média szerzői jog: Adjunk-e kizárólagos jogokat az AI-nak?

Szintetikus média szerzői jog: Adjunk-e kizárólagos jogokat az AI-nak?

Alcím szövege
Az országok küzdenek azért, hogy szerzői jogi politikát hozzanak létre a számítógéppel létrehozott tartalmakra vonatkozóan.
    • Szerző:
    • Szerző neve
      Quantumrun Foresight
    • Február 13, 2023

    A szerzői jog a szintetikus médiával kapcsolatos összes jogi helyzet elsődleges kérdése. Történelmileg illegálisnak számított a szerzői jog által védett tartalom pontos másolatának létrehozása és megosztása – legyen az fénykép, dal vagy tévéműsor. De mi történik, ha a mesterséges intelligencia (AI) rendszerek olyan pontosan hoznak újra tartalmat, hogy az emberek nem tudják megkülönböztetni?

    Szintetikus média szerzői jogi kontextus

    Ha az irodalmi vagy művészeti alkotás felett szerzői jogot adnak az alkotójának, az kizárólagos jog. A szerzői jog és a szintetikus média közötti konfliktus akkor következik be, amikor a mesterséges intelligencia vagy a gépek újrateremtik a művet. Ha ez megtörténne, az nem lenne megkülönböztethető az eredeti tartalomtól. 

    Ennek eredményeként a tulajdonos vagy az alkotó nem tud befolyást gyakorolni a munkájukra, és nem tud belőle pénzt keresni. Ezenkívül egy mesterséges intelligencia rendszert meg lehetne tanítani arra, hogy felismerje, ha a szintetikus tartalom sérti a szerzői jogi törvényt, majd a lehető legközelebb hozza létre a tartalmat, miközben a törvényes határokon belül marad. 

    Azokban az országokban, ahol a jogi hagyomány a köztörvény (pl. Kanada, az Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland és az Egyesült Államok), a szerzői jogi törvény a haszonelvű elméletet követi. Ezen elmélet szerint az alkotók jutalmakat és ösztönzőket kapnak azért cserébe, hogy lehetővé tegyék a nyilvánosság számára a munkájukhoz való hozzáférést a társadalom javára. A szerzőség ezen elmélete szerint a személyiség nem olyan fontos; ezért lehetséges, hogy nem emberi entitások tekinthetők szerzőknek. Ezeken a területeken azonban még mindig nincsenek megfelelő AI szerzői jogi szabályozások.

    A szintetikus média szerzői jogi vitájának két oldala van. Az egyik oldal azt állítja, hogy a szellemi tulajdonjogoknak ki kell terjedniük a mesterséges intelligencia által generált munkákra és találmányokra, mivel ezek az algoritmusok maguktól tanultak. A másik oldal azzal érvel, hogy a technológiát még mindig a benne rejlő lehetőségek kiaknázására fejlesztik, és másoknak meg kell engedni, hogy a meglévő felfedezésekre építsenek.

    Bomlasztó hatás

    Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) egy olyan szervezet, amely komolyan fontolgatja a szintetikus média szerzői jogának következményeit. A WIPO szerint korábban nem volt kérdés, hogy a számítógéppel készített művek szerzői jogai kinek a tulajdonát képezik, mert a programot egyszerűen az alkotási folyamatot segítő eszköznek tekintették, hasonlóan a tollhoz és a papírhoz. 

    A szerzői joggal védett művek eredetiségének legtöbb meghatározása emberi szerzőt igényel, ami azt jelenti, hogy ezek az új mesterséges intelligencia által generált darabok nem részesülhetnek védelemben a hatályos törvények értelmében. Számos országban, köztük Spanyolországban és Németországban, csak az ember által készített alkotások kaphatnak jogi védelmet a szerzői jogi törvények értelmében. A mesterséges intelligencia technológiájának közelmúltbeli fejlődésével azonban a számítógépes programok gyakran a kreatív folyamat során hozzák meg a döntéseket, nem pedig az emberek.

    Bár egyesek azt mondanák, hogy ez a megkülönböztetés lényegtelen, a törvény által az új típusú gépi kreativitás kezelésének módja messzemenő kereskedelmi következményekkel járhat. Az AI-t például már használják műzene, újságírás és játékok készítésére. Elméletileg ezek a művek közkincsek lehetnek, mert emberi szerző nem készíti őket. Következésképpen ezeket bárki szabadon felhasználhatja és újra felhasználhatja.

    A számítástechnika jelenlegi fejlődése és a rendelkezésre álló nagy mennyiségű számítási teljesítmény miatt az ember és a gép által generált tartalom közötti különbségtétel hamarosan megkérdőjelezhetővé válhat. A gépek stílusokat tanulhatnak meg kiterjedt tartalomadatkészletekből, és ha elegendő idő áll rendelkezésre, elképesztően jól képesek lesznek lemásolni az embereket. Eközben a WIPO aktívan együttműködik az ENSZ-tagállamokkal a probléma további megoldásán.

    2022 végén a közvélemény szemtanúja volt a mesterséges intelligenciával hajtott tartalomgeneráló motorok robbanásszerű terjedésének olyan cégektől, mint az OpenAI, amelyek egyszerű szöveges prompt segítségével egyedi művészetet, szöveget, kódot, videót és sok egyéb tartalmat tudtak létrehozni.

    A szintetikus média szerzői jogának következményei

    A fejlődő szerzői jogi jogszabályoknak a szintetikus médiát illetően a következők lehetnek: 

    • A mesterséges intelligencia által generált zenészek és művészek szerzői jogi védelmet kapnak, ami digitális szupersztárok létrejöttéhez vezetett. 
    • Az emberi művészek megnövekedett szerzőijog-sértési perei az AI tartalomgeneráló technológiai cégek ellen, amelyek lehetővé teszik a mesterséges intelligencia számára, hogy kissé eltérő verziókat készítsenek munkáikból.
    • A startupok új hulláma az AI által generált tartalomgyártás egyre szűkebb körű alkalmazásai köré épül. 
    • A mesterséges intelligencia és a szerzői jog tekintetében eltérő politikát alkalmazó országok, amelyek kiskapukat, egyenlőtlen szabályozást és tartalomgenerálási arbitrázst eredményeznek. 
    • Klasszikus remekművek származékos műveit vagy neves zeneszerzők szimfóniáit befejező cégek.

    Kérdések, amelyekhez hozzászólni kell

    • Ha Ön művész vagy tartalomkészítő, hol áll ebben a vitában?
    • Milyen egyéb módokon kell szabályozni az AI által generált tartalmat?

    Insight hivatkozások

    A következő népszerű és intézményi hivatkozásokra hivatkoztunk ehhez a betekintéshez:

    Szellemi Tulajdon Világszervezete Mesterséges intelligencia és szerzői jog