Web 3.0: Az új, egyénközpontú internet

• Szerző:
• Szerző neve

  Quantumrun Foresight
• November 24, 2021

A digitális világ az 1.0-es évek egyirányú, vállalati alapú Web 1990-tól a Web 2.0 interaktív, felhasználók által generált tartalomkultúrájáig fejlődött. A Web 3.0 megjelenésével egy decentralizáltabb és méltányosabb internet formálódik, ahol a felhasználók nagyobb ellenőrzést gyakorolhatnak adataik felett. Ez az elmozdulás azonban egyszerre kínál lehetőséget, például gyorsabb online interakciókat és befogadóbb pénzügyi rendszereket, és olyan kihívásokat is, mint például a munkahelyek elmozdítása és a megnövekedett energiafogyasztás.

Web 3.0 kontextus

Az 1990-es évek elején a digitális tájat az uralta, amit ma Web 1.0-nak nevezünk. Ez egy nagyrészt statikus környezet volt, ahol az információáramlás túlnyomórészt egyirányú volt. A tartalom elsődleges előállítói a cégek és szervezetek, a felhasználók pedig többnyire passzív fogyasztók voltak. A weblapok a digitális brosúrákhoz hasonlítottak, információkat szolgáltattak, de kevés interakciót vagy felhasználói elkötelezettséget kínáltak.

Egy évtizeddel később a Web 2.0 megjelenésével a digitális táj megváltozott. Az internet ezen új szakaszát az interaktivitás jelentős növekedése jellemezte. A felhasználók már nem csak passzív fogyasztói voltak a tartalomnak; aktívan ösztönözték őket, hogy saját maguk járuljanak hozzá. A közösségi média platformok jelentek meg a felhasználók által generált tartalom elsődleges helyszíneiként, megszületve a tartalomkészítői kultúrát. A tartalomkészítés látszólagos demokratizálódása ellenére azonban a hatalom nagyrészt néhány nagy technológiai vállalat kezében összpontosult, mint például a Facebook és a YouTube.

A Web 3.0 megjelenésével egy újabb jelentős változás küszöbén állunk a digitális környezetben. Az internet következő szakasza azt ígéri, hogy tovább demokratizálja a digitális teret azáltal, hogy decentralizálja annak szerkezetét és egyenletesebben osztja el a hatalmat a felhasználók között. Ez a funkció egy méltányosabb digitális környezethez vezethet, ahol a felhasználók jobban szabályozhatják saját adataikat és azok felhasználását.

Bomlasztó hatás

Ennek az új szakasznak az egyik legfontosabb jellemzője az élszámítás, amely közelebb helyezi az adattárolást és -feldolgozást az adatok forrásához. Ez az elmozdulás az online interakciók sebességének és hatékonyságának jelentős növekedéséhez vezethet. Az egyének számára ez gyorsabb hozzáférést jelenthet az online tartalmakhoz és gördülékenyebb digitális tranzakciókat. A vállalkozások számára ez hatékonyabb működést és jobb ügyfélélményt eredményezhet. Eközben a kormányok profitálhatnak a közszolgáltatások hatékonyabb ellátásából és a jobb adatkezelési képességekből.

A Web 3.0 másik meghatározó jellemzője a decentralizált adathálózatok használata, amely fogalom a kriptovaluták világában előtérbe került. Azáltal, hogy a pénzügyi tranzakciókban nincs szükség közvetítőkre, például bankokra, ezek a hálózatok nagyobb kontrollt biztosíthatnak az egyéneknek saját pénzük felett. Ez az elmozdulás egy befogadóbb pénzügyi rendszerhez vezethet, ahol a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés nem függ a hagyományos banki infrastruktúrától. Eközben a vállalkozások profitálhatnak az alacsonyabb tranzakciós költségekből és a nagyobb működési hatékonyságból. Másrészt a kormányoknak alkalmazkodniuk kell ehhez az új pénzügyi környezethez, egyensúlyba hozva a szabályozás szükségességét a decentralizáció lehetséges előnyeivel.

A Web 3.0 harmadik kulcsfontosságú jellemzője a mesterséges intelligencia (AI) integrálása, amely lehetővé teszi a rendszer számára, hogy az online tranzakciókat és parancsokat kontextuálisabb és pontosabb módon értse meg, és válaszoljon rájuk. Ez a funkció személyre szabottabb és intuitívabb online élményt eredményezhet a felhasználók számára, mivel az internet jobban megérti igényeiket és preferenciáikat.

A Web 3.0 következményei

A Web 3.0 tágabb vonatkozásai a következők lehetnek:

• A decentralizált alkalmazások, például a pénzügyi alkalmazások, például a Binance fokozott elterjedése. 
• Felhasználóbarátabb webes élmények és interakciók fejlesztése, amelyek hasznára válhatnak annak a fejlődő világból származó 3 milliárd embernek, akik 2030-ra először jutnak megbízhatóan az internethez.
• Az egyének könnyebben átutalhatnak pénzeszközöket, valamint eladhatják és megoszthatják adataikat anélkül, hogy elveszítenék a tulajdonjogukat.
• (Vélhetően) csökkentette a tekintélyelvű rezsimek által végzett cenzúra ellenőrzését az interneten.
• A gazdasági előnyök igazságosabb elosztása, csökkentve a jövedelmi egyenlőtlenségeket és elősegítve a gazdasági inkluzivitást.
• A mesterséges intelligencia Web 3.0-ba való integrálása hatékonyabb közszolgáltatásokat eredményezhet, ami jobb életminőséget és nagyobb polgári elégedettséget eredményezhet.
• Munkahelyek elmozdítása bizonyos ágazatokban, amelyek átképzési és átképzési kezdeményezéseket igényelnek.
• A pénzügyi tranzakciók decentralizációja kihívások elé állítja a kormányokat a szabályozás és az adózás terén, ami politikai változásokhoz és jogi reformokhoz vezet.
• Az adatfeldolgozáshoz és -tároláshoz kapcsolódó megnövekedett energiafelhasználás az éles számítástechnikában, ami energiahatékonyabb technológiák és gyakorlatok kidolgozását teszi szükségessé.

Megfontolandó kérdések

• Vannak más fontosabb funkciók vagy paradigmák, amelyekről úgy gondolja, hogy a Web 3.0 ösztönözni fogja az internet fejlődését?
• Hogyan változhat interakciója vagy kapcsolata az internettel a Web 3.0-ra való átállás során vagy azt követően?