Rovartenyésztés: fenntartható alternatívája az állati fehérjéknek

• Szerző:
• Szerző neve

  Quantumrun Foresight
• December 15, 2021

Insight összefoglaló

A rovartenyésztés egyre nagyobb teret hódít az alacsonyabb környezeti hatás és a globális élelmezésbiztonsági problémák megoldásának lehetősége miatt. Ez a feltörekvő iparág, amely élelmiszer- és egyéb felhasználási célú rovarokat tenyészt, kevesebb erőforrást igényel, mint a hagyományos gazdálkodás, és jelentősen csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A rovarmezőgazdaság felé történő elmozdulás azonban kihívásokat is jelent, beleértve a munkaerő átképzésének szükségességét, a lehetséges ökológiai kockázatokat és összetett szabályozási kérdéseket.

Rovar mezőgazdasági összefüggésben

2021-től a világ mezőgazdasági ágazatának nagy része növényi termelésének nagy részét állattenyésztésre fordítja takarmányként, míg az állattenyésztők állati fehérjét állítanak elő fehérjével csomagolt háziállatok és emberi fogyasztásra. A globális hústermelés azonban erőforrás-igényes, környezetbarát, és számos káros és etikátlan gyakorlatot alkalmaz az állatokkal való bánásmód során – mindezek olyan tényezők, amelyek jobb alternatívák felfedezésére ösztönzik a mezőgazdasági kutatókat. 

A rovartenyésztés vagy a „mini állattenyésztés” a rovarok állattenyésztésének gyakorlata. Míg Afrika és Ázsia nagy részén a rovarok gyakori részét képezik az étrendnek, a nyugati országokban a rovartenyésztés továbbra is (2021) nagyrészt az állati takarmányokra és a kedvtelésből tartott állatok eledelére korlátozódik. A rovarok melléktermékeit gyakran használják műtrágyaként és gyógyászati ​​célokra. Ezenkívül a rovarfarmok hatékonyan hasznosítják az ipari élelmiszer-hulladékot rovarok takarmányaként.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint csaknem kétezer rovarfaj ehető. A rovarok kevesebb üvegházhatású gázt és ammóniát termelnek. A rovartenyésztés abban is segíthet, hogy a gazdálkodók értékes erőforrásokat takarítsanak meg, mivel sokkal kevesebb földre és vízre van szükségük, mint a szarvasmarha-tenyésztés ugyanazon tömeg szerinti termeléséhez. Ezek a tényezők önmagukban fenntarthatóbbnak tartják a rovartenyésztést, mint más élelmiszer-alternatívák. 

Bomlasztó hatás

A kutatók a rovarok alternatív fehérjeforrásként való felhasználását vizsgálják az emberek számára. Az Egyesült Királyságban például a szupermarketekben tesztelik a rovaralapú ételeket. Az olyan cégek, mint a Sainsbury’s, zsákokban sült tücsköket árulnak, hogy teszteljék a fogyasztók hozzáállását a rovaralapú élelmiszerekhez. 

A hagyományos fehérjeforrások rovaralapú alternatíváira való összpontosítás egy új iparágat hoz létre, amely már most is exponenciális növekedést mutat. A jelentések azt jósolják, hogy 7.96-ra az iparág 2030 milliárd USD-t ér majd el. Ezen túlmenően az iparág jelentős befektetőket vonzott, például a McDonald’s-t és az Upfront Ventures-t, jelezve a rovaralapú alternatívák potenciális felfutását. 

Az ilyen beruházások helyi munkahelyeket teremtenek a rovartenyésztők számára és a rovartenyésztésre szakosodott vállalkozások bővülését, különösen mivel egyre több étterem és élelmiszerbolt választja a rovaralapú lehetőségeket. Ha megváltozik a fogyasztók hozzáállása a rovar alapú élelmiszerekhez, akkor ez a fehérje emberi étrendbe való hozzáadásának egyik legfenntarthatóbb módja lehet. 2021-től azonban a legtöbb befektető ebben a résben a rovarok tömegtermelésére összpontosít, hogy fenntartható állati takarmányként értékesítse őket.

A rovargazdálkodás következményei

A rovargazdálkodás tágabb következményei lehetnek:

• Az állattenyésztés szénlábnyomának csökkentése azáltal, hogy a takarmányt rovarokra helyezik át.
• A globális állattenyésztési ágazat méretének csökkentése, a kapcsolódó etikátlan gyakorlatok hatásának csökkentése és a munkahelyek fenntarthatóbb erőfeszítések felé történő átirányítása. 
• Az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése, különösen, ha globális szinten elfogadják. 
• Több munka a rovaralapú élelmiszer-előállításhoz igazodva, különösen a környezetbarát és magas fehérjetartalmú alapanyagok (például tücsökliszt) terén. 
• A globális élelmezésbiztonsági problémák kezelése, az éhezés és az alultápláltság arányának csökkentése, különösen azokban a régiókban, ahol a hagyományos állattenyésztés kihívást jelent.
• Jelentős változások a munkaerő készségeiben és gyakorlatában, ami munkahelyek elmozdításához vezet a hagyományos mezőgazdasági ágazatokban, és a munkaerő kiterjedt átképzését teszi szükségessé.
• Előre nem látható ökológiai hatások, mint például az invazív fajokkal kapcsolatos problémák, ha a tenyésztett rovarok a helyi ökoszisztémákba szöknek.
• Összetett jogalkotási és szabályozási kihívások, miközben a kormányok azzal küzdenek, hogyan szabályozzák biztonságosan és etikusan ezt az új iparágat.

Megfontolandó kérdések

• Gondolja, hogy a nyugati fogyasztók pozitív hozzáállást alakíthatnak ki a rovaralapú nassolnivalók és ételek iránt?
• Ön szerint ipari szinten költséghatékonyabb a rovartenyésztés, mint a szarvasmarha?