Intelligens város és a tárgyak internete: Városi környezetek digitális összekapcsolása

KÉP HITEL:
Kép hitel
iStock

Intelligens város és a tárgyak internete: Városi környezetek digitális összekapcsolása

Intelligens város és a tárgyak internete: Városi környezetek digitális összekapcsolása

Alcím szövege
A számításifelhő-rendszereket használó érzékelők és eszközök önkormányzati szolgáltatásokba és infrastruktúrába való beépítése végtelen lehetőségeket nyitott meg, a villamos energia és a közlekedési lámpák valós idejű vezérlésétől a javított vészhelyzeti reagálási időkig.
    • Szerző:
    • Szerző neve
      Quantumrun Foresight
    • Július 13, 2022

    Insight összefoglaló

    A városok gyorsan fejlődnek intelligens városközpontokká, amelyek a tárgyak internete (IoT) technológiáit használják a közszolgáltatások és az infrastruktúra fejlesztésére. Ezek az előrelépések jobb életminőséget, nagyobb környezeti fenntarthatóságot és új gazdasági lehetőségeket eredményeznek. Ez az elmozdulás kihívásokat is jelent az adatvédelem terén, valamint új technológiai és kiberbiztonsági ismeretek iránti igényt.

    Intelligens város és a tárgyak internete kontextusa

    1950 óta a városokban élők száma több mint hatszorosára nőtt, 751-ban 4 millióról több mint 2018 milliárdra. A városok várhatóan további 2.5 milliárd lakossal bővülnek 2020 és 2050 között, ami adminisztratív kihívást jelent a városi önkormányzatok számára.

    Ahogy egyre több ember vándorol a városokba, az önkormányzati várostervezési osztályok egyre nagyobb igénybevételnek vannak kitéve annak érdekében, hogy fenntarthatóan magas színvonalú, megbízható közszolgáltatásokat nyújtsanak. Ennek eredményeként sok város fontolgatja, hogy intelligens városokat fektet be modernizált digitális nyomkövetési és felügyeleti hálózatokba, hogy segítse őket erőforrásaik és szolgáltatásaik kezelésében. Az ilyen hálózatokat lehetővé tevő technológiák közé tartoznak a dolgok internetéhez (IoT) kapcsolódó eszközök. 

    Az IoT olyan számítástechnikai eszközök, mechanikus és digitális gépek, tárgyak, állatok vagy emberek gyűjteménye, amelyek egyedi azonosítókkal vannak felszerelve, és képesek adatátvitelre integrált hálózaton anélkül, hogy ember-számítógép vagy ember-ember interakciót igényelne. A városokkal összefüggésben az IoT-eszközöket, például összekapcsolt mérőórákat, utcai világítást és érzékelőket használnak adatok gyűjtésére és elemzésére, amelyeket aztán a közművek, szolgáltatások és infrastruktúra adminisztrációjának javítására használnak. 

    Európa a világ előfutára az innovatív városfejlesztésben. Az IMD Smart City Index 2023 szerint a világ 10 legjobb okosvárosa közül nyolc Európában található, és Zürich szerezte meg az első helyet. Az index a Humán Fejlesztési Indexet (HDI) használja, egy olyan összetett mérőszámot, amely magában foglalja a várható élettartamot, az iskolai végzettséget és az egy főre jutó jövedelmet az ország általános fejlődésének értékeléséhez. 

    Bomlasztó hatás

    Az IoT-technológiák városi területeken történő integrálása olyan innovatív alkalmazásokhoz vezet, amelyek közvetlenül javítják a városlakók életminőségét. Kínában az IoT levegőminőség-érzékelői kínálnak gyakorlati példát. Ezek az érzékelők figyelik a légszennyezettségi szintet, és okostelefon-értesítéseken keresztül riasztást küldenek a lakosoknak, ha a levegő minősége káros szintre csökken. Ez a valós idejű információ lehetővé teszi az egyének számára, hogy minimalizálják a szennyezett levegőnek való kitettségüket, ami potenciálisan csökkenti a légúti betegségek és fertőzések előfordulását.

    Az intelligens villamosenergia-hálózatok az IoT másik jelentős alkalmazását jelentik a városgazdálkodásban. Ezek a hálózatok lehetővé teszik az áramszolgáltatók számára, hogy hatékonyabban irányítsák az energiaelosztást, ami csökkenti a működési költségeket és növeli a működési hatékonyságot. A környezeti hatás is figyelemre méltó; A villamosenergia-felhasználás optimalizálásával a városok csökkenthetik üvegházhatású gázok kibocsátását, különösen a fosszilis tüzelőanyag-alapú erőművekből származókat. Ezenkívül egyes városokban lakossági energiatároló rendszereket és napelemeket vezetnek be, amelyek az intelligens hálózathoz csatlakoznak, csökkentve a hálózati feszültséget a csúcsigényes időszakokban, és lehetővé teszik a lakástulajdonosok számára, hogy energiát tároljanak későbbi felhasználásra, vagy a felesleges napenergiát visszaadják a hálózatnak.

    Az energiatárolási és napelemes programokban részt vevő lakástulajdonosok kettős előnyt élvezhetnek: hozzájárulnak egy fenntarthatóbb energiarendszerhez, miközben passzív jövedelmet is termelnek. Ez a jövedelem megerősítheti pénzügyi stabilitásukat, különösen a gazdasági bizonytalanság idején. A vállalkozások számára az intelligens hálózatok bevezetése kiszámíthatóbb és potenciálisan alacsonyabb energiaköltségeket jelent, ami javíthatja az eredményt. A kormányok is hasznot húznak, mivel ezek a technológiák fenntarthatóbb városokat hoznak létre, csökkentik a szennyezéssel összefüggő betegségekhez kapcsolódó egészségügyi költségeket, és elősegítik az energiafüggetlenséget.

    Az intelligens városi IoT-rendszereket kihasználó városok következményei

    Az IoT-technológiát kihasználó városvezetések szélesebb körű következményei a következők lehetnek:

    • A városi életmód eltolódása a környezettudatosság felé, a helyi ökológiai viszonyokra és az egyéni szénlábnyomra vonatkozó valós idejű adatok vezérelve.
    • A megújuló energiaforrások elterjedtsége a lakástulajdonosok körében, amit a többlet napenergia hálózatba történő visszaadásának pénzügyi ösztönzői ösztönöznek.
    • Új piaci lehetőségek megteremtése az IoT és a megújuló energia szektorban, ami munkahelyek növekedéséhez és gazdasági diverzifikációhoz vezet ezekben az iparágakban.
    • Az önkormányzatok átláthatóbb és elszámoltathatóbb gyakorlatokat alkalmaznak a városi adatok és a polgárok bevonására szolgáló platformok megnövekedett elérhetőségére válaszul.
    • Eltolás a várostervezésben az adatközpontúbb megközelítések felé, a tömegközlekedés, a hulladékgazdálkodás és az energiaelosztás hatékonyságának javítása érdekében.
    • Fokozott civil részvétel és közösségi szerepvállalás, mivel a lakosok könnyebben hozzáférnek az információkhoz és szolgáltatásokhoz, és több lehetőséget kapnak a helyi döntéshozatal befolyásolására.
    • Megnövekedett kereslet a kiberbiztonsági szakértők és az adatvédelmi szakemberek iránt, mivel az önkormányzatok az intelligens városi technológiák által generált hatalmas mennyiségű adat védelmével küzdenek.
    • A városi terjeszkedés fokozatos csökkentése, mivel a hatékony tömegközlekedés és az energiarendszerek vonzóbbá és fenntarthatóbbá teszik a belvárosi életet.

    Megfontolandó kérdések

    • Megengedné-e a város önkormányzatának, hogy hozzáférjen az Ön utazási adataihoz, ha ezeket az utazási adatokat a forgalomoptimalizálási erőfeszítések részeként használják fel?
    • Úgy gondolja, hogy az intelligens városok IoT-modelljei olyan szintre skálázhatók, ahol a legtöbb város felismerheti különféle előnyeiket? 
    • Milyen adatvédelmi kockázatokkal jár az IoT-technológiákat kihasználó város?