Óceáni vastrágyázás: A tengerek vastartalmának növelése fenntartható megoldás az éghajlatváltozásra?

KÉP HITEL:
Kép hitel
iStock

Óceáni vastrágyázás: A tengerek vastartalmának növelése fenntartható megoldás az éghajlatváltozásra?

Óceáni vastrágyázás: A tengerek vastartalmának növelése fenntartható megoldás az éghajlatváltozásra?

Alcím szövege
A tudósok azt vizsgálják, hogy a víz alatti megnövekedett vas növeli-e a szén-dioxid-felvételt, de a kritikusok tartanak a geomérnöki tervezés veszélyeitől.
    • Szerző:
    • Szerző neve
      Quantumrun Foresight
    • Október 3, 2022

    Insight összefoglaló

    Az óceán éghajlatváltozásban betöltött szerepét vizsgálva a tudósok azt vizsgálják, hogy a tengervízhez hozzáadott vas fellendítheti-e a szén-dioxidot elnyelő szervezeteket. Ez a megközelítés ugyan érdekes, de a tengeri ökoszisztémák és az önszabályozó mikroorganizmusok összetett egyensúlya miatt nem biztos, hogy olyan hatékony, mint remélték. A következmények kiterjednek a politikára és az iparra is, a környezeti hatások gondos mérlegelésére és a szénmegkötés kevésbé invazív módszereinek kidolgozására.

    Az óceán vastrágyázási összefüggései

    A tudósok kísérleteket végeznek az óceánon a vastartalmának növelésével, hogy ösztönözzék a szén-dioxidot elnyelő szervezetek növekedését. Bár a tanulmányok kezdetben ígéretesek, egyes kutatók azzal érvelnek, hogy az óceáni vastrágyázás csekély hatással lesz az éghajlatváltozás visszafordítására.

    A világ óceánjai részben felelősek a légköri szén-dioxid-szint fenntartásáért, elsősorban a fitoplankton tevékenysége révén. Ezek az organizmusok a légköri szén-dioxidot a növényekből és a fotoszintézisből veszik fel; azok, amelyeket nem esznek meg, megőrzik a szenet, és az óceán fenekére süllyednek. A fitoplankton több száz vagy ezer évig is feküdhet az óceán fenekén.

    A fitoplanktonnak azonban vasra, foszfátra és nitrátra van szüksége a növekedéshez. A vas a második leggyakoribb ásvány a Földön, és a kontinenseken a porból kerül az óceánba. Hasonlóképpen, a vas lesüllyed a tengerfenékre, így az óceán egyes részein kevesebb ez az ásványi anyag, mint másokban. Például a Déli-óceán alacsonyabb vasszinttel és fitoplanktonpopulációval rendelkezik, mint más óceánokban, bár más makrotápanyagokban gazdag.

    Egyes tudósok úgy vélik, hogy a vas víz alatti elérhetőségének ösztönzése több olyan tengeri mikroorganizmushoz vezethet, amely képes elnyelni a szén-dioxidot. Az óceánok vastrágyázásával kapcsolatos tanulmányok az 1980-as évek óta léteznek, amikor John Martin tengeri biogeokémikus palackos vizsgálatokat végzett, amelyek kimutatták, hogy vas hozzáadása a magas tápanyagtartalmú óceánokhoz gyorsan növelte a fitoplankton populációkat. A Martin hipotézisének köszönhetően végzett 13 nagyszabású vasműtrágyázási kísérlet közül csak kettőben sikerült eltávolítani a mélytengeri alganövekedés következtében elveszett szenet. A többiek nem mutattak hatást, vagy homályos eredményeket értek el.

    Bomlasztó hatás

    A Massachusetts Institute of Technology kutatása rávilágít az óceáni vasműtrágyázási módszer egyik kulcsfontosságú aspektusára: a tengeri mikroorganizmusok és az óceán ásványianyag-koncentrációja közötti egyensúlyra. Ezek a mikroorganizmusok, amelyek kulcsfontosságúak a szénnek a légkörből való kivonásában, önszabályozó képességet mutatnak, és megváltoztatják az óceánok kémiáját, hogy megfeleljenek igényeiknek. Ez a megállapítás azt sugallja, hogy az óceánokban a vas mennyiségének pusztán növelése nem feltétlenül növeli jelentősen ezeknek a mikrobáknak a több szénmegkötő képességét, mivel már így is optimalizálják környezetüket a maximális hatékonyság érdekében.

    A kormányoknak és a környezetvédelmi szerveknek figyelembe kell venniük az óceáni rendszereken belüli bonyolult kapcsolatokat, mielőtt olyan nagyszabású geomérnöki projekteket hajtanának végre, mint a vasműtrágyázás. Míg a kezdeti hipotézis azt sugallta, hogy a vas hozzáadása drasztikusan növelheti a szénmegkötést, a valóság árnyaltabb. Ez a valóság átfogóbb megközelítést igényel az éghajlatváltozás mérséklésében, figyelembe véve a tengeri ökoszisztémákon keresztüli tovagyűrűző hatásokat.

    Azon vállalatok számára, amelyek az éghajlatváltozás elleni küzdelem jövőbeli technológiáit és módszereit keresik, a kutatás hangsúlyozza az alapos ökológiai ismeretek fontosságát. Ez arra készteti az entitásokat, hogy az egyszerű megoldásokon túl tekintsenek, és inkább ökoszisztéma-alapú megközelítésekbe fektessenek be. Ez a perspektíva elősegítheti az innovációt az olyan klímamegoldások fejlesztésében, amelyek nemcsak hatékonyak, hanem fenntarthatóak is.

    Az óceáni vasműtrágyázás következményei

    Az óceáni vasműtrágyázás szélesebb körű következményei lehetnek: 

    • A tudósok folytatják a vastrágyázási kísérleteket, hogy megvizsgálják, képes-e újjáéleszteni a halászatot vagy más veszélyeztetett tengeri mikroorganizmusokon. 
    • Egyes vállalatok és kutatószervezetek továbbra is együttműködnek olyan kísérletekben, amelyek óceáni vastrágyázási rendszereket próbálnak végrehajtani a szén-dioxid-kvóták begyűjtésére.
    • A közvélemény tudatosságának és aggodalmának felkeltése az óceáni vastrágyázási kísérletek környezeti veszélyeivel kapcsolatban (pl. algavirágzás).
    • A tengeri természetvédők nyomása minden nagyszabású vasműtrágyázási projekt végleges betiltására.
    • Az Egyesült Nemzetek Szervezete szigorúbb irányelveket dolgoz ki arra vonatkozóan, hogy milyen kísérleteket engedélyeznek az óceánon és azok időtartamát.
    • A kormányok és a magánszektor megnövekedett befektetései a tengerkutatásba, ami alternatív, kevésbé invazív módszerek felfedezéséhez vezetett az óceánok szénmegkötésére.
    • A nemzetközi testületek továbbfejlesztett szabályozási keretei, amelyek biztosítják, hogy az óceáni trágyázási tevékenységek összhangban legyenek a globális környezetvédelmi szabványokkal.
    • Új piaci lehetőségek kialakítása a környezeti monitoring technológiák számára, mivel a vállalkozások igyekeznek megfelelni az óceáni kísérletekre vonatkozó szigorúbb előírásoknak.

    Megfontolandó kérdések

    • Milyen egyéb következményekkel járhat a különféle óceánokban végzett vasműtrágyázás?
    • Hogyan hathat egyébként a vastrágyázás a tengeri élővilágra?