Támadó kormányzati hackelés: egy újfajta digitális hadviselés

• Szerző:
• Szerző neve

  Quantumrun Foresight
• November 15, 2023

Insight összefoglaló

A kormányok egyre gyakrabban alkalmaznak támadó hackelési intézkedéseket a kiberbűnözés elleni küzdelem érdekében, mint például a rosszindulatú programok terjesztése és a sebezhetőségek kihasználása. Jóllehet ezek a stratégiák hatékonyak az olyan fenyegetések elleni küzdelemben, mint a terrorizmus, etikai és jogi aggályokat vetnek fel, kockáztatva a polgári szabadságjogokat és az egyének magánéletét. A gazdasági következmények közé tartozik a digitális bizalom erodálódása és a megnövekedett üzleti biztonsági költségek, valamint egy kialakulóban lévő „kiberfegyverkezési verseny”, amely ösztönözheti a munkahelyek növekedését a speciális ágazatokban, de súlyosbíthatja a nemzetközi feszültségeket. Ez az offenzív kibertaktika felé való elmozdulás egy összetett tájat tár fel, amely egyensúlyt teremt a nemzetbiztonsági szükségletek és a polgári szabadságjogok esetleges megsértése, a gazdasági hatások és a diplomáciai kapcsolatok között.

Sértő kormányzati hacker kontextus

A titkosítás gyengítésére irányuló kísérletek – akár irányelvek, akár jogszabályok, akár informális eszközök révén – potenciálisan veszélyeztetik a technológiai eszközök biztonságát minden felhasználó számára. A kormányzati ügynökök adatokat másolhatnak, törölhetnek vagy károsíthatnak, és szélsőséges esetekben rosszindulatú programokat hozhatnak létre és terjeszthetnek a potenciális kiberbűnözés kivizsgálására. Ezt a taktikát világszerte tapasztalták, ami a biztonság csökkenéséhez vezetett. 

A kormány által irányított biztonsági incidensek különböző formái közé tartoznak az államilag támogatott rosszindulatú programok, amelyeket jellemzően tekintélyelvű államok használnak a nézeteltérések elnyomására, a sebezhetőségek felhalmozását vagy kihasználását nyomozási vagy sértő célokra, a titkosítás aláásására szolgáló kriptográfiai háttérajtókat és a rosszindulatú hackelést. Noha ezek a stratégiák néha a bűnüldözési és hírszerző ügynökségek céljait szolgálják, gyakran véletlenül veszélyeztetik az ártatlan felhasználók biztonságát és magánéletét. 

A kormányok a kiberbűnözés elleni küzdelemben támadóbb stratégiákra tértek át. A szingapúri védelmi minisztérium aktívan toboroz etikus hackereket és kiberbiztonsági szakembereket, hogy azonosítsa a kormányzati és infrastrukturális hálózatok kritikus hiányosságait. Az Egyesült Államokban a hazai bűnüldöző szervek aktívan beszivárogtak a digitális tartományokba, például kriptovalutákat követeltek vissza a ransomware áldozatai számára, erre a 2021-es Colonial Pipeline támadás figyelemre méltó példa.

Eközben válaszul a Medibank 2022-es adatszivárgására, amely milliók személyes adatait tárta fel, az ausztrál kormány proaktív fellépést hirdetett a kiberbűnözők ellen. A kiberbiztonsági miniszter bejelentette egy munkacsoport megalakítását, amelynek feladata a "hackerek feltörése". 

Bomlasztó hatás

A támadó kormányzati hackelés hatékony eszközként szolgálhat a nemzetbiztonság fenntartásában. A rosszindulatú hálózatok beszivárgásával és megzavarásával a kormányok megelőzhetik vagy mérsékelhetik a fenyegetéseket, például a terrorizmussal vagy a szervezett bűnözéssel kapcsolatosakat. Az egyre inkább összekapcsolódó világban az ilyen stratégiák az ország védelmi mechanizmusainak szerves részévé válhatnak, amelyek egyre inkább az interneten keresztül változnak.

A támadó hackelés azonban jelentős kockázatot jelent a polgári szabadságjogokra és a személyes adatok védelmére is. Az államilag támogatott hackelési erőfeszítések túlmutathatnak eredeti céljukon, és akaratlanul is hatással lehetnek harmadik felekre. Ezenkívül fennáll a veszélye annak, hogy ezekkel a képességekkel visszaélnek, ami indokolatlan megfigyeléshez és a hétköznapi polgárok életébe való behatoláshoz vezet. Ennek eredményeként kulcsfontosságú, hogy átfogó jogi és etikai kereteket hozzunk létre e tevékenységek szabályozására, biztosítva, hogy azokat felelősségteljesen, átláthatóan és megfelelő felügyelet mellett végezzék.

Végül, a támadó kormányzati hackelésnek gazdasági következményei is vannak. A kormány által támogatott hackelés felfedezése alááshatja a digitális infrastruktúrába és szolgáltatásokba vetett bizalmat. Ha a fogyasztók vagy a vállalkozások elveszítik az adataik biztonságába vetett hitüket, az hatással lehet a digitális gazdaság növekedésére és innovációjára. Az állam által támogatott hackelés fegyverkezési versenyhez is vezethet a kiberképességek terén, és a nemzetek jelentős összegeket fektetnek be a támadó és védekező kibertechnológiákba. Ez a tendencia ösztönözheti a munkahelyek növekedését a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás, az etikus hackelés és a kiberbiztonsági titkosítási megoldások terén.

A támadó kormányzati hackelés következményei 

A sértő kormányzati hackelés tágabb következményei lehetnek: 

• A kiberbűnözés elleni küzdelemre és az alapvető infrastruktúrák védelmét szolgáló stratégiák kidolgozására konkrét ügynökségeket kijelölő kormányok.


• A „megfigyelő állam” légkör kialakulása, amely a polgárokat nem érzi biztonságban, és széles körű kormányzati bizalmatlanságot okoz.


• Azok a vállalkozások, amelyek megnövekedett költségeket viselnek a továbbfejlesztett biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban, hogy megvédjék adataikat nemcsak a bűnözőktől, hanem a kormányzati behatolásoktól is. 


• Diplomáciai feszültségek, ha ezek a tettek agressziónak tekinthetők, ami potenciális feszültségekhez vezethet a nemzetközi kapcsolatokban.


• Eszkalálódó „kiberfegyverkezési verseny” országok, sőt kormányzati szervek és bűnszervezetek között is, ami a fejlettebb és potenciálisan pusztító kiberfegyverek elterjedéséhez vezet.


• A hackelési kultúra normalizálása a társadalomban, ami hosszú távú következményekkel jár a magánélethez, a biztonsághoz és a legális digitális tevékenységekhez való társadalmi hozzáállásra.


• Hackelési jogkörrel visszaélnek politikai haszonszerzés céljából. Ellenőrzés nélkül ezek a taktikák felhasználhatók az ellenvélemények elnyomására, az információk ellenőrzésére vagy a közvélemény manipulálására, aminek hosszú távú következményei lehetnek egy adott országban a demokrácia állapotára.

Megfontolandó kérdések

• Miről tudsz a kormánya támadó hackjairól? 


• Hogyan másként érinthetik ezek az államilag támogatott hackertevékenységek a hétköznapi polgárokat?