Szerves műtrágya: A talajban felszívja a szenet

• Szerző:
• Szerző neve

  Quantumrun Foresight
• 13. szeptember 2022.

Insight összefoglaló

A természetes forrásokból, például növényekből és állatokból előállított szerves trágyák fenntartható alternatívát kínálnak a műtrágyák helyett, javítják a talaj egészségét és csökkentik az éghajlatváltozás hatásait. A talaj szerkezetének javításával, a hasznos mikroorganizmusok előmozdításával és a tápanyagok lassú felszabadulásával működnek, de előállításuk költségesebb és időigényesebb lehet. A mezőgazdaságon túl a szerves trágyák számos területet befolyásolnak, a gazdálkodás technológiai fejlődésétől a kormányzati politikák és a fogyasztói preferenciák fenntartható élelmiszertermékek felé történő elmozdulásáig.

Szerves trágya összefüggésben

A szerves trágyák (OF-k) újrahasznosított tápanyagokat használnak, növelik a talaj széntartalmát, és segítenek enyhíteni az éghajlatváltozást. A szerves trágyák növényi és állati eredetű anyagokból (pl. komposzt, giliszta és trágya), míg a vegyi alapú műtrágyák szervetlen anyagokból, például ammóniumból, foszfátokból és kloridokból készülnek. 

A szerves trágyák olyan összetevőket adnak a talajhoz, amelyek javítják annak szerkezetét és vízmegtartó képességét, ami elősegíti a hasznos mikroorganizmusok és giliszták növekedését. Ezek a műtrágyák az idő múlásával lassan bocsátják ki a tápanyagokat, megakadályozva a túltrágyázást és az elfolyást (amikor a talaj már nem képes felszívni a felesleges vizet).

Az OF-eknek három kiemelkedő típusa van, köztük: 

• Élő szervezetekből, például állatokból és növényekből kifejlesztett szerves trágyák,
• Szerves-ásványi, egy szervetlen műtrágyát legalább két szerves trágyával kombinál, és
• A szerves talajjavítók olyan műtrágyák, amelyek célja a talaj szervesanyag-tartalmának javítása. 

A szerves alapú műtrágyaipar európai konzorciuma kiemelte, hogy az OF-k az Európai Bizottság növekedési stratégiájának három pillérét támogatják, többek között:

1. Intelligens növekedés – kutatásalapú és innováció-vezérelt megoldásokat támogat a mezőgazdasági értéklánc egészében. 
2. Fenntartható növekedés – hozzájárul az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasághoz. 
3. Inkluzív növekedés – biztosítja, hogy ez a megoldás elérhető legyen a vidéki és városi területek számára.

Bomlasztó hatás

Az OF-k az éghajlatváltozás mérséklésének egyik módja a szénkészletek elnyelése (vagy szénmegkötés). A talajban lévő szén fizikai és biokémiai folyamatok (például mineralizáció) révén stabilizálódik, ami hosszú távú (több mint tíz év) szénabszorpciót eredményez. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a túl sok OF növelheti az üvegházhatású gázok, különösen a dinitrogén-oxid (N2O) kibocsátását.

Ez az üvegházhatású gáz veszélyesebb, mint a szén-dioxid, és a talaj biokémiai folyamatai során (pl. trágya kijuttatása a szántóföldre) felszabadulhat. Egyes kutatások azonban azt állítják, hogy általában alacsonyabb az üvegházhatású gázok kibocsátása a talajban az OF-k esetében, mint a műtrágyák esetében. Az N2O-kibocsátás nagymértékben függ a talajviszonyoktól, és nehéz nyomon követni.

A potenciális N2O-kibocsátáson kívül az OF-ek hátránya, hogy hosszabb ideig tart az eredmények elérése, mint a műtrágyáké, mivel a biokémiai folyamatoknak idővel le kell csapódniuk. Az is nagyobb kihívást jelenthet, hogy meghatározzuk, mennyi műtrágya szükséges, mivel a különböző növények eltérő mennyiségű tápanyagot igényelnek. Ezért előfordulhat, hogy néhány kísérletet kell végezni a növénycsoportok megfelelő műtrágyával való összekeveréséhez. Ezenkívül az OF-k drágábbak lehetnek, mint a vegyi anyagok, mivel hosszabb ideig tart a természetes műtrágyák előállítása.  

A szerves trágyák hatásai

Az OF tágabb vonatkozásai a következők lehetnek: 

• A dróntechnológia és a természetes trágyázás beépítése a mezőgazdaságba növeli a terméshozamot, hozzájárulva a magasabb élelmiszertermeléshez és potenciálisan csökkenti az éhezési problémákat.
• Azok a kormányok, amelyek ösztönzik a szerves trágyázást a gazdálkodási gyakorlatokban, jobb közegészségügyhöz és tisztább környezethez vezet.
• Azok a gazdálkodók, akiknek megnövekedett nyomás nehezedik a műtrágyáktól való függőség minimalizálására, eltolódásokat okozhatnak a mezőgazdasági stratégiákban, és kihathatnak a műtrágyagyártók pénzügyi forrásaira.
• A szerves trágyagyártásba terjeszkedő műtrágyagyártó cégek a vegyi termékek választékának fenntartása mellett változatossá teszik kínálatukat és alkalmazkodnak a változó piaci igényekhez.
• Az új bioélelmiszer-termékek megjelenése, amelyek kiemelik a szerves trágyák használatát a csomagolásukban, fokozza a fogyasztói tudatosságot és a fenntarthatóan termesztett termékek preferálását.
• A továbbfejlesztett biogazdálkodási módszerek potenciálisan új munkalehetőségeket teremthetnek mind a technológiai szektorban, mint a drónok üzemeltetése, mind a hagyományos gazdálkodásban.
• A szerves trágyázás felé való elmozdulás, amely megváltoztatja a földhasználati szokásokat, esetleg csökkenti a mezőgazdaság környezeti lábnyomát.
• Az ökológiai gazdálkodási módszerekre való átállás megnövekedett költsége kezdetben a kistermelőket terheli, befolyásolva az agrárszektor gazdasági dinamikáját.
• Az ökológiai gazdálkodásra helyezett növekvő hangsúly, amely befolyásolja az oktatási tanterveket és a kutatásfinanszírozást, hangsúlyozva a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat.

Megfontolandó kérdések

• Melyek a szerves trágyákra való átállás további lehetséges kihívásai?
• Ha a mezőgazdasági termelők áttérnek a szerves trágyákra és anyagokra, hogyan tudnák a gazdálkodók visszatartani a kártevőket terményeik elfogyasztásától?