Szilícium nacionalizmus: A félvezető chipek a politikai asztalon vannak

• Szerző:
• Szerző neve

  Quantumrun Foresight
• April 2, 2024

Insight összefoglaló

Miközben a nemzetek arra törekednek, hogy fellendítsék félvezetőiparukat, céljaik technológiai jövőjük és gazdasági függetlenségük biztosítása. Ez a mozgalom, amelyet a globális ellátási láncok sebezhetőségeinek mérséklése és a technológiai vezető szerep megszerzésének szükségessége vezérel, arra késztette az országokat, hogy milliárdokat kötelezzenek el félvezetőgyártás és innováció mellett. Az átfogó cél a nemzetbiztonság fokozása, a munkahelyteremtés ösztönzése, valamint a nemzetközi kapcsolatok és a piaci versenyképesség bonyolultságaiban való eligazodás a fokozódó geopolitikai feszültségekkel szemben.

A szilícium nacionalizmus kontextusa

A szilícium-nacionalizmus a nemzetek stratégiai irányvonalát jelenti félvezetőiparuk megerősítésére, felismerve ezen összetevők kulcsfontosságú szerepét a modern technológiában, a nemzetbiztonságban és a gazdasági versenyképességben. Az EU és az USA például félvezetőgyártó kapacitásának és technológiai vezető szerepének növelésére törekszik, Japán pedig az egykor domináns félvezetőgyártó ipart kívánja újjáéleszteni. Az EU kötelezettségvállalása az Európai Chips Act révén több mint 46.5 milliárd USD mozgósítását foglalja magában annak érdekében, hogy 20-ra megduplázza globális piaci részesedését 2030 százalékra, kezelve a közelmúltbeli hiányokat, amelyek rávilágítottak a globális ellátási láncok törékenységére.

Az Egyesült Államokban a félvezetők gyártására szolgáló hasznos ösztönzők létrehozása (CHIPS) és a tudományos törvény jelentős, 52.7 milliárd dolláros pénzügyi kötelezettségvállalást jelent a hazai chipgyártás támogatására, amelynek célja az 37-es évek 1990 százalékos globális gyártási részesedésének mindössze 12 százalékra történő visszaszorítása. Eközben a japán megközelítés a Gazdasági biztonság előmozdítását célzó törvényen keresztül egy ambiciózus köz-magán finanszírozási keretet foglal magában, 2023 billió USD-s célbefektetéssel egy évtized alatt. Ez a kezdeményezés Japán tágabb stratégiájának része, hogy visszaszerezze a félvezetőipar vezető szerepét. Ezt a tajvani székhelyű TSMC országba történő befektetésének üdvözlése is alátámasztja, jelezve a globális félvezetőgyártási környezet diverzifikálására tett jelentős erőfeszítéseket.

Ezek az összehangolt erőfeszítések a félvezetők stratégiai jelentőségének szélesebb körű elismerését tükrözik, amelyet a félvezetők szellemi tulajdonával és gyártási képességeivel kapcsolatos fokozódó USA-Kína rivalizálás vezérel. A geopolitikai feszültség szankciókhoz és ellenintézkedésekhez vezetett, kiemelve a félvezetőipar szerepét a technológiai és gazdasági fölény csataterében. Minden ország stratégiája – akár közvetlen befektetés, akár jogalkotási lépések vagy nemzetközi partnerségek révén – szemlélteti a félvezető-önellátás felé való elmozdulást, mint a nemzetbiztonsági és gazdaságpolitika sarokkövét. 

Bomlasztó hatás

A félvezetőgyártás nemzeti önellátása felé való elmozdulás valószínűleg jelentősen serkenti a helyi gazdaságokat és a munkaerőpiacokat. Azok az országok, amelyek jelentős beruházásokat hajtanak végre a hazai félvezetőgyártásba, számos munkalehetőséget teremtenek, a csúcstechnológiás mérnöki pozícióktól kezdve a regionális ellátási láncokban és szolgáltató iparágakban betöltött szerepekig. A hazai termelésre való összpontosítás azonban magasabb költségekhez vezethet a kezdeti beruházási igény miatt, és potenciálisan magasabb működési költségekhez vezethet, mint a bejáratott gyártási csomópontok, amelyek drágább elektronikai cikkekként háríthatók át a fogyasztókra.

A szervezetek számára előnyös lehet a stabilabb ellátási lánc és a megszakítások kockázatának csökkenése, amelyek az elmúlt években komoly aggodalomra adnak okot. Ez a stabilitás kiszámíthatóbb tervezéshez és innovációs beruházásokhoz vezethet, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy új termékek és szolgáltatások fejlesztésére összpontosítsanak. Hátránya, hogy a vállalkozások megnövekedett gyártási költségekkel és a nemzeti szabályozások és ösztönzők összetett hálójában való eligazodás szükségességével szembesülhetnek, ami bonyolíthatja a globális működést és kihat a jövedelmezőségre.

A kormányok politikáik és nemzetközi megállapodásaik révén döntő szerepet fognak játszani a félvezetőipar jövőbeli tájképének alakításában. A félvezetőgyártást elősegítő környezet előmozdításával nemcsak technológiai infrastruktúrájukat biztosíthatják, hanem a globális gazdaság kulcsszereplőiként is pozícionálhatják magukat. A félvezetők függetlenségére irányuló törekvés azonban növelheti a feszültségeket és a kereskedelmi akadályokat, mivel az országok versengenek a dominanciáért ebben a kritikus szektorban. 

A szilícium nacionalizmus következményei

A szilícium nacionalizmus tágabb következményei lehetnek: 

• A hazai vállalatok fokozott globális versenyképessége megbízható félvezető-ellátási láncokon keresztül, ami a piaci részesedések és bevételek növekedéséhez vezet.
• A kormányok politikákat fogadnak el a félvezető anyagok biztonsága érdekében, ami geopolitikai feszültségekhez vezethet a kritikus erőforrásokhoz való hozzáférés miatt.
• Elmozdulás az energiahatékony félvezető-technológiák felé, hozzájárulva a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez és a környezeti fenntarthatósági célok felé való előrelépéshez.
• A félvezetőgyártó létesítmények bővítése demográfiai változásokhoz vezet, és a lakosság a növekvő technológiai iparágakkal rendelkező területek felé mozdul el.
• Fokozott összpontosítás a félvezetők kutatására és fejlesztésére, ami felgyorsítja a technológiai fejlődést az egészségügyben, a közlekedésben és a kommunikációban.
• A félvezető-kutatás és -fejlesztés terén egyre gyakoribbá válnak a nemzetközi együttműködések, amelyek elősegítik a határokon átnyúló tudáscserét és innovációt.
• A félvezetőgyártással kapcsolatos lehetséges környezeti aggályok, mint például a vízhasználat és a vegyi hulladék, ami szigorúbb környezetvédelmi előírásokat eredményez.

Megfontolandó kérdések

• Hogyan befolyásolja a megnövekedett félvezetőgyártás az Ön országában a mindennapi technológiai termékek, például okostelefonok és számítógépek elérhetőségét és költségeit?
• Hogyan tudna helyi közössége felkészülni a bővülő félvezetőipar által teremtett munkalehetőségekre?