Szintetikus média és a jog: a félrevezető tartalom elleni küzdelem

• Szerző:
• Szerző neve

  Quantumrun Foresight
• Február 17, 2023

A hozzáférhető szintetikus vagy mélyhamisítású technológiák elterjedése oda vezetett, hogy a fogyasztók sebezhetőbbé váltak a dezinformációval és a média manipulált formáival szemben – és nem rendelkeznek a saját védelméhez szükséges erőforrásokkal. A tartalommanipuláció káros hatásainak kezelése érdekében kulcsfontosságú szervezetek, például kormányzati szervek, médiák és technológiai cégek együttműködnek a szintetikus média átláthatóbbá tételén.

Szintetikus média és a jogi kontextus

A propagandán és a dezinformáción kívül a szintetikus vagy digitálisan módosított tartalom a testi diszmorfia és az alacsony önbecsülés növekedéséhez vezetett a fiatalok körében. A test diszmorfia olyan mentális egészségi állapot, amely az embereket megszállottságra készteti megjelenésükben észlelt hibáik miatt. A tinédzserek különösen érzékenyek erre az állapotra, mivel folyamatosan bombázzák őket a társadalom által diktált szépség- és elfogadhatósági normák.

Egyes kormányok szervezetekkel társulnak, hogy felelősségre vonják azokat az entitásokat, amelyek digitálisan manipulált videókat és fényképeket használnak az emberek félrevezetésére. Például az Egyesült Államok Kongresszusa 2021-ben elfogadta a Deepfake Task Force Act törvényt. Ez a törvényjavaslat létrehozta a National Deepfake and Digital Provenance munkacsoportot, amely a magánszektorból, szövetségi ügynökségekből és tudományos körökből áll. A törvény egy digitális származási szabványt is kidolgoz, amely azonosítaná, honnan származik az online tartalom, és milyen módosításokat hajtottak végre rajta.

Ez a törvényjavaslat kiegészíti az Adobe technológiai cég által vezetett Content Authenticity Initiative (CAI) kezdeményezést. A CAI protokoll lehetővé teszi a kreatív szakemberek számára, hogy elismerjék munkájukat azáltal, hogy hamisíthatatlan hozzárendelési adatokat, például nevet, helyet és szerkesztési előzményeket csatolnak egy adathordozóhoz. Ez a szabvány új szintű átláthatóságot biztosít a fogyasztóknak az online látottak tekintetében.

Az Adobe szerint a származási technológiák lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy átvilágítást végezzenek anélkül, hogy megvárnák a közvetítő címkéket. Az álhírek és a propaganda terjedése lassítható, ha az online felhasználók könnyebben ellenőrizhetik a tartalom eredetét és azonosíthatják a jogos forrásokat.

Bomlasztó hatás

A közösségi médiában megjelent bejegyzések olyan területek, ahol a szintetikus médiára vonatkozó szabályozás egyre szükségesebb, mint valaha. 2021-ben Norvégia törvényt fogadott el, amely megakadályozza, hogy a hirdetők és a közösségi média befolyásolói megosszák a retusált képeket anélkül, hogy nyilvánosságra hoznák, hogy a fotót szerkesztették. Az új törvény érinti azokat a márkákat, vállalatokat és befolyásolókat, amelyek szponzorált tartalmat tesznek közzé az összes közösségi oldalon. A szponzorált bejegyzések egy hirdető által fizetett tartalomra vonatkoznak, ideértve az áruk ajándékozását is. 

A módosítás megköveteli a képen végzett bármilyen szerkesztés közzétételét, még akkor is, ha az a fénykép elkészítése előtt történt. Például a Snapchat és Instagram szűrőket, amelyek módosítják az ember megjelenését, fel kell címkézni. A Vice médiaoldal szerint néhány példa arra, amit meg kellene címkézni, a következők: „megnagyobbodott ajkak, beszűkült derék és eltúlzott izmok”. Azzal, hogy megtiltja a hirdetőknek és az influencereknek, hogy átlátszóság nélkül posztolják a doktorált fényképeket, a kormány azt reméli, hogy csökkenti a negatív testnyomásnak behódolt fiatalok számát.

Más európai országok hasonló törvényeket javasoltak vagy fogadtak el. Például az Egyesült Királyság 2021-ben vezette be a digitálisan módosított testképekről szóló törvényt, amely előírná, hogy a közösségi médiában közzé kell tenni az esetleges szűrőket vagy módosításokat. Az Egyesült Királyság Hirdetési Szabványügyi Hatósága is megtiltotta a közösségi média befolyásolóinak, hogy irreális szépségszűrőket használjanak a hirdetésekben. 2017-ben Franciaország törvényt fogadott el, amely előírja, hogy minden olyan kereskedelmi képen, amelyet digitálisan módosítottak annak érdekében, hogy a modell vékonyabbnak tűnjön, elhelyezzen egy figyelmeztető címkét, amely hasonló a cigarettacsomagokon találhatóhoz. 

A szintetikus média és a törvény következményei

A jogszabályok által mérsékelt szintetikus adathordozók szélesebb körű következményei a következők lehetnek: 

• Több szervezet és kormány dolgozik együtt a származási szabványok kidolgozásán, amelyek segítenek a fogyasztóknak nyomon követni az online információk létrejöttét és terjedését.
• A dezinformáció elleni ügynökségek átfogó programokat hoznak létre, hogy felvilágosítsák a közvéleményt a mélyhamisítás elleni technológiák használatáról és használatuk felderítéséről.
• Szigorúbb törvények, amelyek előírják a hirdetőknek és a cégeknek, hogy kerüljék a túlzott és manipulált fotók marketingcélú felhasználását (vagy legalábbis közöljék a felhasználásukat).
• A közösségi média platformokra nyomást gyakorolnak, hogy szabályozzák, hogyan használják a befolyásolók szűrőiket. Egyes esetekben az alkalmazásszűrők arra kényszerülnek, hogy automatikusan vízjelet nyomjanak a szerkesztett képekre, mielőtt a képeket közzétennék az interneten.
• A mélyhamisítású technológiák hozzáférhetőségének növelése, beleértve a fejlettebb mesterséges intelligencia rendszereket, amelyek megnehezíthetik az emberek és a protokollok számára a megváltozott tartalom észlelését.

Kérdések, amelyekhez hozzászólni kell

• Milyen előírásai vannak az Ön országában a szintetikus adathordozók használatára vonatkozóan, ha vannak ilyenek?
• Ön szerint egyébként hogyan kellene szabályozni a mélyhamisított tartalmat?