A fájdalmak, a nyereség és a verseny a Mars felé

Az emberi fajt kalandra teremtették, vagy az emberek kalandot teremtettek? A világűr felfedezése a tudomány ösztönzése, hogy tesztelje az emberi fejlődés korlátait, és felfedezzen egy jobb alternatívát a Föld bolygóval szemben? Vagy az űrkutatás az emberiség csillapíthatatlan vágyának megnyilvánulása az adrenalin után, amely most a technológia és a tudomány folyosóira árad? 

A Mars felé vezető új versenyfutás és a világűr iránti csupa bűvölet felveti ezeket a kérdéseket, és azt az átfogó kérdést, hogy az űrkutatás fő szereplői-e a tudomány igazságkeresői vagy az adrenalin izgalmak keresői. 

Az adrenalin a testünk optimális változatát hozza létre azáltal, hogy egyes testi funkciókat csökkenti, hogy másokat fokozzon. Ez hirtelen ugrásszerű beindulást vált ki a szervezet rendszerében, és a test eufórikus energiarázkódást tapasztal a légzés és a vérnyomás növekedése, valamint a cukrok véráramba kerülése miatt. A szervezet ilyenkor emberfeletti szinten képes működni, különösen a veszély pillanataiban. Adrenalinlöket során a szervezet véráramlása és emésztése csökken, miközben a fájdalomküszöb megugrik. Az adrenalin és a csúcs hormonáramlás után a szervezet lassan visszatér a normális kerékvágásba.  

Míg az adrenalinlöketet gyakran a szervezet ösztönös önvédelmi mechanizmusa váltja ki, a kalandkeresés is hasonló érzéseket válthat ki. Míg a Mars felé vezető versenyfutásban megtett aprólékos tudományos és technológiai lépések messze túlmutatnak az emberi izgalmakra való törekvésen, a Mars-küldetésre adott közvélemény alátámasztja azt az elképzelést, hogy az embereket a világűr veszélyes felfedezése vonzza.  

A következő Mars-űrszonda 2020-ban indul útnak, és nagyok az izgalom és az elvárások. A National Aeronautics and Space Administration (NASA) eredetileg 30 lehetséges leszállóhelyet választott a 2.5 milliárd dolláros Mars Rover űrhajó számára. A végül kiválasztott három helyszín a következő: Jezero-kráter, egy ősi tó száraz maradványai; Northeast Syrtis, amely korábban meleg forrásoknak adott otthont; és a Columbia Hills.  

A Mars 2020 rover-misszió a NASA Mars-kutatási programjának része, amelynek célja életjelek keresése a Marson. Tartalmaz majd egy robotfúrót, amely képes lesz kőzeteket és talajmintákat gyűjteni a Marsról a földi teszteléshez, majd vissza a Marsra. A küldetés értékes betekintést nyerhet az emberi túlélést lehetővé tévő technológia kutatásába is, amikor az ember körülbelül 30 év múlva megpróbál leszállni a Marson.    

 Valóságvizsgálat  

A 2020-as tényfeltáró és mintagyűjtő út a Marsra egy pikniknek tűnik egy hűvös nyári napon, ha összehasonlítjuk a 2035 körül tervezett Mars-expedíciót. Az utazás tele van veszélyekkel, és nem a gyenge szívűek számára.  

A Mars a Naptól számított negyedik bolygó, és könnyen megközelíthető az éjszakai égbolt legfényesebb objektuma. A rómaiak Arészről, a háború istenéről a Marsot, a holdjait pedig, a Phobost és a Deimost, Arész fiairól nevezték el. Vas-oxidot tartalmazó vörös talaja miatt „Vörös bolygónak” is nevezik.  

Alaszka és az Északi-sarkkör körüli városok a Föld leghidegebb helyei közé tartoznak. De a Mars közelébe sem érnek, ahol az átlaghőmérséklet -81 °F, a szélsőséges télen pedig -205 °F-ra esik, nyáron pedig 72 °F-ra emelkedik. A Mars légköre többnyire szén-dioxidból áll, és olyan vékony, hogy a víz csak jég vagy vízgőz formájában létezhet.  

A Marson a nyomás olyan alacsony, hogy a Marson védelem nélkül álló minden ember azonnal meghal, mivel a vérében lévő oxigén buborékokká alakul. A viharok szélsebessége a Marson általában meghaladja a 125 mph-t. Hetekig is eltarthat, és beborítja az egész bolygót, így ez a legintenzívebb ismert porvihar az univerzumban. A Mars a második legközelebbi bolygó a Földhöz, de még mindig 34 millió mérföldre van tőle. Ha 60 mérföld/órás sebességgel vezetne egy autóban, az megtenné 271 év és 221 nap a Marsra érkezésig. 

Dr. John Oakes, az Apologetics Research Society elnöke és a Grossmont College kémia professzora úgy véli, hogy a Mars feltárása a kezdeti akadályok ellenére méltó próbálkozás. Azt mondja, „meg van győződve arról, hogy a marsi küldetés költségeit nem lehet gyakorlati szempontból indokolni. Sok tízmilliárd dollárba kerülne, és nincs nyilvánvaló megtérülése a befektetésnek sem az államnak, sem a magánintézményeknek, amelyek fizetnének. Mindazonáltal… a történelem azt mutatja, hogy az erőforrások célzott elköltése egy tudományos tevékenységre, például a Holdra való versenyre, végül hosszú távon meghozza a hasznát.” Dr. Oakes tovább magyarázta: „nagyon valószínű, hogy rá fogunk jönni, hogy egy időben létezett élet a Marson. Az élet, ha egyszer egy Naprendszer egyik bolygóján elkezdődött, valószínűleg végül egy másik bolygón is életet hozna ott. 

Az 500,000 XNUMX dolláros jegy  

A veszélyek ellenére a Mars továbbra is csábító ajánlat mind a tudomány, mind az üzleti élet számára. Elon Musk, a SpaceX alapítója vezeti az űrutazás lehetséges kereskedelmi forgalomba hozatalát. Elonnak ambiciózus terve van, hogy ne csak embereket repítsen a Marsra, hanem kolonizálja a Marsot, és új civilizációt építsen ott, mielőtt az emberiség elkerülhetetlen véget érne a Földön.  

Több mint 100,000 2022 ember jelentkezett egy útra a Mars gyarmatosítására 500,000-ben. Az ár körülbelül XNUMX XNUMX dollár! 

Elon Musk becslése szerint a tényleges költség egyetlen jegy vásárlása a Marsra jelenleg 10 milliárd dollár körül van. Ez az ár azonban 200,000 500,000–XNUMX XNUMX dollárra csökkenhet, amint cége SpaceX bolygóközi közlekedési rendszere teljesen működőképes és fenntartható lesz. 

William L. Seavey a Greener Pastures Institute korábbi igazgatója és az AmeriCanada szerzője? Határokon átnyúló kapcsolatok és a „Mi egy nagy városunk” lehetőségei. Életet is szeretne látni a Marson. „A Mars halott bolygónak tűnik – mondja –, hacsak mikrobák nem élnek mélyen a felszín alatt. Nincs légkör és kevés a víz.” Úgy véli: „az emberek egy napon elpusztíthatják bárkájukat, ahogy a háborús technológia tovább fejlődik, és az emberi populáció a fenntarthatóságon túl nő... Létrehozhatnánk egy kis kolóniát a Marson, de ez csak egy elpusztított bolygó későbbi „újravetése” lehet. föld, és nem praktikus másra, mint ideiglenes menedékre.” 

A NASA becslései szerint az első Mars-misszió 2035-ben körülbelül kb 230 milliárd $. Az ezt követő, hároméves időközönként végrehajtott küldetések több mint 284 milliárd dollárba kerülnének. A Mars gyarmatosításának összköltsége könnyen meghaladhatja a 2 billió dollárt.