Felhőinjekciók: légi megoldás a globális felmelegedésre?

• Szerző:
• Szerző neve

  Quantumrun Foresight
• November 11, 2021

A felhőbefecskendezés, egy olyan technika, amely ezüst-jodidot juttat a felhőkbe, hogy ösztönözze a csapadékot, forradalmasíthatja a vízkészletek kezelésével és az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos megközelítésünket. Ez a technológia, bár ígéretes az aszályok enyhítésében és a mezőgazdaság támogatásában, összetett etikai és környezetvédelmi aggályokat is felvet, például a természetes ökoszisztémák esetleges zavarait és a légköri erőforrásokkal kapcsolatos nemzetközi vitákat. Emellett az időjárás-módosítás széles körű elterjedése jelentős demográfiai eltolódásokhoz vezethet, mivel a sikeres programokkal rendelkező régiók több települést és befektetést vonzanak.

Felhőbefecskendezési kontextus

A felhőbefecskendezés úgy működik, hogy apró csepp ezüstjodidot és nedvességet adnak a felhőkbe. A nedvesség lecsapódik az ezüstjodid körül, vízcseppeket képezve. Ez a víz még nehezebbé válhat, és havat hoz létre, amely az égből esik. 

A felhők vetése mögött meghúzódó ötlet a Mount Pinatubo nevű, alvó vulkán 1991-es kitöréséből ered. A vulkánkitörések sűrű részecskefelhőt alkottak, amely visszaverte a napsugarakat a Földről. Ennek eredményeként abban az évben a globális átlaghőmérséklet 0.6 C-kal csökkent. A felhővetés ambiciózus támogatói azt javasolják, hogy ezeknek a hatásoknak a felhők oltásával való megismétlése potenciálisan megfordíthatja a globális felmelegedést. Ennek az az oka, hogy a felhők a Föld sztratoszféráját lefedő fényvisszaverő pajzsként működhetnek. 

A mozgalom egyik prominens tudósa, Stephen Salter úgy véli, hogy a felhővetési technikájának éves költsége kevesebbe kerülne, mint az ENSZ éves klímakonferenciájának megrendezése: évente átlagosan 100-200 millió dollárba kerülne. A módszer hajókat használ részecskenyomok létrehozására az égen, lehetővé téve, hogy a vízcseppek lecsapódnak körülöttük, és „világosabb” felhőket képezzenek, magasabb védelmi képességekkel. A közelmúltban Kína időjárás-módosítást vezetett be, hogy segítse a gazdákat, és elkerülje a rossz időjárás okozta gondokat a kritikus események során. Kína például a 2008-as pekingi olimpiára várva felhőket vetett fel, hogy az égbolt tiszta maradjon. 

Bomlasztó hatás 

Ahogy az éghajlatváltozás miatt gyakoribbá és súlyosabbá válnak az aszályok, a csapadék mesterséges előidézésének képessége megváltoztathatja a vízhiánytól sújtott régiókat. Például az állandó csapadéktól erősen függő mezőgazdasági ágazatok kihasználhatják ezt a technológiát a terméshozam fenntartása és az élelmiszerhiány megelőzése érdekében. Ezenkívül a mesterséges hó létrehozása a téli turizmusnak is előnyös lehet azokon a területeken, ahol csökken a természetes havazás.

Az időjárás-módosítás széles körben elterjedt alkalmazása azonban fontos etikai és környezetvédelmi szempontokat is felvet. Míg a felhővetés enyhítheti az aszályos viszonyokat egy területen, a természetes időjárási minták megváltoztatásával akaratlanul is vízhiányt okozhat egy másik területen. Ez a fejlemény konfliktusokhoz vezethet régiók vagy országok között a légköri erőforrások ellenőrzésével és felhasználásával kapcsolatban. Előfordulhat, hogy az időjárás-módosítási technológiákkal foglalkozó vállalatoknak eligazodniuk kell ezekben az összetett kérdésekben, esetleg olyan szabályozások és irányelvek kidolgozásával, amelyek biztosítják a tisztességes és fenntartható használatot.

Kormányzati szinten az időjárás-módosító technológiák alkalmazása jelentősen befolyásolhatja a katasztrófavédelem és az éghajlatváltozás mérséklésének szakpolitikai döntéshozatalát. Lehetséges, hogy a kormányoknak be kell fektetniük e technológiák kutatásába és fejlesztésébe, valamint a megvalósításukhoz szükséges infrastruktúrába. Például olyan politikákat lehetne kidolgozni, amelyek támogatják a felhővetés használatát az erdőtüzek megelőzésében és ellenőrzésében. Ezenkívül az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiáik részeként a kormányok fontolóra vehetik az időjárás módosítását, mint eszközt a növekvő hőmérséklet és aszályos hatások ellensúlyozására.

A felhőinjektálás következményei

A felhőbefecskendezés szélesebb körű következményei lehetnek:

• A kormányok úgy szabályozzák az időjárást, hogy felhőket fújnak be szélsőséges éghajlati válságokkal és környezeti katasztrófákkal sújtott területeken. 
• Az élhetetlen élőhelyek klímájának helyreállításával csökkentette az állatok kipusztulását. 
• Megbízhatóbb vízellátás, csökkenti a társadalmi stresszt és a vízkészletekkel kapcsolatos konfliktusokat, különösen az aszálynak kitett területeken.
• A mezőgazdasági termelékenység növekedésének lehetősége a kiszámíthatóbb csapadékmintázatoknak köszönhetően, különösen a vidéki és mezőgazdasági közösségekben.
• Az időjárás-módosító technológiák fejlődése és elterjedése új munkalehetőségeket teremt a kutatás, a mérnöki és a környezettudomány területén.
• A természetes időjárási minták megváltozása a felhők vetésén keresztül, megzavarva az ökoszisztémákat, ami előre nem látható környezeti következményekhez, például a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet.
• Az időjárás-módosító technológiák szabályozása és használata vitatott politikai kérdéssé válik, amely nemzetközi vitákat okozhat a megosztott légköri erőforrások manipulálása kapcsán.
• A sikeres időjárás-módosítási programokkal rendelkező régiók egyre vonzóbbá válnak a letelepedés és a befektetések szempontjából demográfiai eltolódások miatt, ami potenciálisan rontja a társadalmi egyenlőtlenségeket az ezekhez a technológiákhoz hozzáféréssel rendelkező és nem rendelkező régiók között.

Megfontolandó kérdések

• Ön szerint a felhőinjekciók előnyei jelentősebbek, mint a veszélyeik (például a fegyverkezés)? 
• Ön szerint a nemzetközi hatóságoknak szabályozniuk kellene a globális időjárás-módosítási erőfeszítéseket?