Az új média felemelkedése: Új hatalmi erők uralják a médiavilágot

• Szerző:
• Szerző neve

  Quantumrun Foresight
• Február 25, 2022

Insight összefoglaló

A médiaipar jelentős átalakuláson ment keresztül, a lakosság bizalma megcsappant, és a kommunikáció új formái kerültek a középpontba. Az olyan tényezők, mint a hírek polarizálódása, a COVID-19 világjárvány hatása és az online platformok térnyerése átformálták a tájat, ami a hagyományos médiák felől a digitális platformok felé való elmozduláshoz vezetett. Ez a változás demokratizálta a médiát, de aggályokat is felvetett a félretájékoztatás terjedésével, a minőségi újságírás fenntarthatóságával és a szabályozási felügyelet szükségességével kapcsolatban.

Az új médiakontextus térnyerése

A médiaipar, amely egykor az átláthatóság és a tényszerűség jelképe volt, az évek során jelentős változáson ment keresztül a közbizalomban. Az 1970-es évek elején a közvélemény körülbelül 70 százaléka bízott a médiában, ez a szám azóta 40-re 2021 százalékra csökkent. Egy ugyanebben az évben végzett tanulmány szerint az Egyesült Államokban volt a legalacsonyabb bizalom a médiában. a lakosság mindössze 29 százaléka fejezte ki bizalmát. A bizalom hanyatlása számos tényezőnek tudható be, beleértve a hírek növekvő polarizációját és politizálódását, ami sokak számára kihívást jelent a tényszerű jelentéstétel és a félretájékoztatás közötti különbségtétel.

A 21. századi médiavilág táptalajává vált az eltérő nézetek számára, amelyeket gyakran politikai beállítottság befolyásol. Ez az átalakulás egyre nehezebbé tette a közönség számára a valódi hírek és a kitalált történetek elkülönítését. A helyzetet tovább bonyolította a világjárvány, amely nemcsak a reklámbevételek áramlását zavarta meg, hanem felgyorsította a nyomtatott újságok globális hanyatlását is. Ez a fejlemény jelentős munkahelyek megszűnéséhez vezetett az iparágban, tovább destabilizálva az amúgy is bizonytalan helyzetet.

E kihívások közepette a hagyományos médiaformákat, például az újságokat és a kábeles hírhálózatokat nagyrészt felváltották a kommunikáció új formái. Ezek az űrlapok magukban foglalják a webhelyeket, az online videó streaminget, a közösségi média platformokat, az online közösségeket és a blogokat. Ezek a platformok hatalmas elérhetõségükkel és elérhetõségükkel lehetõvé tették a nagyközönség és a törekvõ újságírók számára, hogy megosszák nézeteiket és történeteiket a globális közönséggel. Ez a változás demokratizálta a médiakörnyezetet, de új kérdéseket is felvetett a média szerepével és felelősségével kapcsolatban a digitális korban.

Bomlasztó hatás

Az online médiaplatformok és közösségi hálózatok térnyerése jelentősen megváltoztatta társadalmunkban az információk terjesztésének módját. A hírességek és influencerek okostelefonjaikkal felfegyverkezve most megoszthatják nézeteiket a globális közönséggel, olyan módon formálva a közvéleményt, amely korábban a hivatásos újságírók hatáskörébe tartozott. Ez az elmozdulás arra kényszerítette a hagyományos médiát, hogy alkalmazkodjanak, erős online jelenlétet alakítsanak ki, és növeljék digitális követőiket, hogy továbbra is relevánsak maradjanak. 

Ezekre a változásokra válaszul számos médiaszervezet üzleti modellje fejlődött. A hosszú távú újságírást, amely egykor a mélyreható riportok szabványa volt, nagyrészt felváltották az előfizetési és tagsági modellek. Ezek az új modellek lehetővé teszik a médiák számára, hogy a hagyományos terjesztési csatornákat megkerülve közvetlenül elérjék közönségüket. Ugyanakkor kérdéseket vetnek fel a minőségi újságírás fenntarthatóságával kapcsolatban is egy olyan korszakban, amikor a kattintásos szalagcímek és a szenzációhajhász gyakran nagyobb figyelmet kapnak.

Az algoritmusok használata a tartalom meghatározott közönségekhez való irányítására tovább átalakította a média környezetét. Ez a technológia lehetővé teszi a független újságírók és műsorszolgáltatók számára, hogy hatékonyabban érjék el célközönségüket. Ugyanakkor lehetővé teszi az elfogult vagy félrevezető tartalmak terjesztését is, mivel ezek az algoritmusok gyakran az elköteleződést helyezik előtérbe a pontossággal szemben. Ez a tendencia aláhúzza a médiaműveltség és a kritikai gondolkodás készségeinek szükségességét a lakosság körében, valamint a szabályozói felügyelet szükségességét e hatékony eszközök felelősségteljes használatának biztosítása érdekében.

Az új média térnyerésének következményei

Az új média térnyerésének szélesebb körű következményei lehetnek:

• Az elfogult üzenetek nagyarányú sugárzásának képessége, ami megnövekedett konfliktusokhoz, valamint a polarizáció és intolerancia előmozdításához és megszilárdításához vezet.
• Az általános híradás hitelességének csökkenése a nyilvános fogyasztásra rendelkezésre álló médialehetőségek sokasága miatt.
• A médiában megnövekedett szenzációhajhászás eszközeként a közönség körében a nézettség növelésére és az új médiával való versenyre.
• Új lehetőségek a digitális tartalomkészítésben és a közösségi média kezelésében.
• Polarizáltabb politikai tájak, ahogy az emberek szélsőségesebb nézőpontoknak vannak kitéve.
• Algoritmusok használata a tartalom célzására, ami "visszhangkamrák" létrehozásához vezet, ahol az emberek csak olyan nézőpontoknak vannak kitéve, amelyek összhangban vannak a sajátjukkal, ami korlátozza a különböző nézőpontok megértését.
• Megnövekedett energiafogyasztás és elektronikai hulladék, mivel több eszközre van szükség a digitális tartalom eléréséhez.
• A technológiai vállalatok fokozottabb ellenőrzése, mivel a kormányok szabályozni kívánják befolyásukat és megvédik a felhasználói adatokat.
• A polgári újságírás térnyerése, amely fokozza a közösségi szerepvállalást és a helyi tudósításokat.

Megfontolandó kérdések

• Az új médiaplatformok növekvő számával szemben mi a legjobb módja a félretájékoztatás terjedésének megakadályozására?
• Gondolja, hogy a kialakult médiakörnyezet eléri azt a közbizalom szintjét, amelyet a médiaszakma évtizedekkel ezelőtt élvezett?