Az új „ragadós” kezelés legyőzheti a rákot
Az új „ragadós” kezelés legyőzheti a rákot
A rák társadalmunk egyik legjelentősebb betegsége. A rák kezelése bonyolult és kockázatos, és sok stresszt ró a betegre; gyakran kisiklik életterveiket. A jelenlegi kemoterápiás kezelések negatívan befolyásolják az egészséges sejteket, valamint a rákos sejteket.
A kutatók évtizedek óta próbálnak olyan módszereket kidolgozni, amelyek helyi kezelést biztosítanak. Mark Salzman, Ph. D és Alessandro Santin, MD – mindketten a Yale oktatói – a közelmúltban kifejlesztettek egy hatékony módszert a rák megcélzására, „ragadós” nanorészecskékkel.
Jelenlegi kezelések
A kemoterápiát általában a rák kezelésére használják. A kemoterápiás gyógyszerek megakadályozzák a gyorsan osztódó és szaporodó rákos sejtek szaporodását. A rákos sejtek gyorsabban osztódnak, mint az egészséges sejtek, ezért az elmélet szerint a kemoterápiás kezelésnek jobban kell hatnia a rákos sejtekre.
Az epitilon B vagy EB egy kémiai vegyület, amely megakadályozza a sejtek osztódását, amelyet különféle rákos megbetegedések kezelésére gondoltak. Az osztódásra képtelen sejtek hatékonyan elpusztulnak, mivel elveszítik funkciójukat. Egy EB-vel végzett klinikai vizsgálat azonban azt találta, hogy bár hatékonyan pusztítja el a rákos sejteket, a gyógyszer túlságosan káros a szervezetre.
Az EB használata súlyos és veszélyes mellékhatásokhoz, például neurotoxicitáshoz vezet. A klinikai vizsgálatban részt vevő betegek közül kettőt meg kellett szakítani ezen mellékhatások intenzitása miatt. Sajnos a legtöbb jelenlegi kezelés hasonló az EB-hez abban nem tesznek különbséget, amikor elpusztítják a sejteket.
Miért ragadós?
Az EB-t tartalmazó nanorészecskék használata jelentősen csökkentené a gyógyszer toxicitását az egészséges sejtekre, és lehetővé tenné, hogy közvetlenül a rákos helyre injektálják. A tesztek során azonban ezek a nanorészecskék könnyen kimosódtak a helyszínről, ami hatástalanná tette a kezelést.
A Yale új kezelési módszere megoldja ezt a problémát. Salzman és Santin olyan biotapadó részecskéket fejlesztett ki, amelyek szó szerint a rákos helyhez tapadnak. Ez a mérnöki áttörés 5 percről 24 órára növeli a gyógyszer kitartó erejét. Ez a kezelés hatékonynak bizonyult humán daganatos egerek méhrákjának kezelésében, és kifejezetten a nőgyógyászati és méhrák kezelésére fejlesztették ki.
