Digitális kibocsátás: Az adatok megszállottja világ költségei

KÉP HITEL:
Kép hitel
iStock

Digitális kibocsátás: Az adatok megszállottja világ költségei

Digitális kibocsátás: Az adatok megszállottja világ költségei

Alcím szövege
Az online tevékenységek és tranzakciók az energiafogyasztás emelkedéséhez vezettek, miközben a vállalatok továbbra is a felhőalapú folyamatokra térnek át.
    • Szerző:
    • Szerző neve
      Quantumrun Foresight
    • November 7, 2022

    Insight összefoglaló

    Az adatközpont a vállalati infrastruktúra nélkülözhetetlen elemévé vált, mivel ma már sok vállalkozás arra törekszik, hogy piacvezetővé váljon az egyre inkább adatvezérelt gazdaságban. Ezek a létesítmények azonban gyakran sok áramot fogyasztanak, aminek következtében sok vállalat keresi az energiafogyasztás csökkentésének módját. Ezek az intézkedések magukban foglalják az adatközpontok hűvösebb helyekre történő áthelyezését és a tárgyak internete (IoT) használatát a kibocsátások nyomon követésére.

    Digitális kibocsátási kontextus

    A felhő alapú alkalmazások és szolgáltatások (például a Szoftver-szolgáltatás és az Infrastruktúra-szolgáltatás) növekvő népszerűsége hatalmas, szuperszámítógépeket futtató adatközpontok létrehozásához vezetett. Ezeknek az adatszolgáltatásoknak a hét minden napján, a hét minden napján, 24 órában működniük kell, és vészhelyzeti rugalmassági terveket kell tartalmazniuk, hogy megfeleljenek a megfelelő vállalatok magas követelményeinek.

    Az adatközpontok egy szélesebb körű szociotechnikai rendszer alkotóelemei, amely egyre ökológiailag károsabbá válik. A globális energiaigény mintegy 10 százaléka az internetből és az online szolgáltatásokból származik. Az előrejelzések szerint 2030-ra az online szolgáltatások és eszközök a világ villamosenergia-felhasználásának 20 százalékát teszik ki. Ez a növekedési ütem nem fenntartható, és veszélyezteti az energiabiztonságot és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.

    Egyes szakértők úgy vélik, hogy nincs elegendő szabályozási politika a digitális kibocsátások felügyeletére. És bár a technológiai titánok, a Google, az Amazon, az Apple, a Microsoft és a Facebook vállalták, hogy 100 százalékban megújuló energiát használnak, nem kötelesek betartani ígéreteiket. A Greenpeace például 2019-ben bírálta az Amazont, amiért nem érte el a fosszilis tüzelőanyag-ipar üzletágának csökkentésére vonatkozó célját. 

    Bomlasztó hatás

    Az adatközpontok növekvő pénzügyi és környezetvédelmi költségei miatt az egyetemek és a technológiai cégek hatékonyabb digitális folyamatokat fejlesztenek ki. A Stanford Egyetem azon dolgozik, hogy a gépi tanulást kevésbé energiaigényes módszerekkel és képzésekkel „zöldté” tegye. Eközben a Google és a Facebook adatközpontokat épít a zord télű területeken, ahol a környezet ingyenes hűtést biztosít az informatikai berendezések számára. Ezek a cégek energiahatékonyabb számítógépes chipeket is fontolgatnak. A kutatók például felfedezték, hogy a neurális hálózatokra jellemző tervek ötször energiahatékonyabbak lehetnek egy algoritmus tanításakor, mint a grafikus feldolgozásra optimalizált chipek használata.

    Eközben több startup is felbukkant, hogy különféle eszközökkel és megoldásokkal segítse a vállalatokat a digitális kibocsátás kezelésében. Az egyik ilyen megoldás az IoT-kibocsátáskövetés. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását észlelni képes IoT-technológiák fokozott figyelmet kapnak a befektetők részéről, mivel felismerik, hogy ezek a technológiák pontos és részletes adatokat szolgáltathatnak. Például a Project Canary, egy denveri székhelyű adatelemző cég, amely IoT-alapú folyamatos kibocsátásfigyelő rendszert kínál, 111 februárjában 2022 millió USD támogatást gyűjtött össze. 

    Egy másik digitális kibocsátáskezelési eszköz a megújuló energiaforrások nyomon követése. A rendszer nyomon követi a zöld energiával kapcsolatos adatok gyűjtését és érvényesítését, például az energiatulajdonság-tanúsítványokból és a megújuló energia tanúsítványokból nyert adatokat. Az olyan vállalatok, mint a Google és a Microsoft, szintén egyre jobban érdeklődnek az időalapú energiaattribútum tanúsítványok iránt, amelyek lehetővé teszik a „24 órás szén-dioxid-mentes energiát”. 

    A digitális kibocsátás következményei

    A digitális kibocsátás szélesebb körű következményei lehetnek: 

    • Egyre több vállalat épít lokalizált adatközpontokat a hatalmas központosított létesítmények helyett az energiatakarékosság és az élvonalbeli számítástechnika támogatása érdekében.
    • Több hideg helyen lévő ország használja ki az adatközpontok hűvösebb területekre való migrációját, hogy fellendítsék helyi gazdaságukat.
    • Fokozott kutatás és verseny az energiahatékony vagy alacsony energiafogyasztású számítógépes chipek gyártása érdekében.
    • A kormányok végrehajtják a digitális kibocsátásra vonatkozó jogszabályokat, és arra ösztönzik a hazai vállalatokat, hogy csökkentsék digitális lábnyomukat.
    • Egyre több startup kínál digitális kibocsátáskezelési megoldásokat, mivel a vállalatoknak egyre inkább be kell jelenteniük digitális kibocsátásszabályozásukról a fenntarthatósági befektetőknek.
    • Megnövekedett beruházások a megújuló energiaforrások megoldásaiba, az automatizálásba és a mesterséges intelligenciába (AI) az energiatakarékosság érdekében.

    Megfontolandó kérdések

    • Hogyan kezeli cége digitális kibocsátását?
    • Hogyan tudnának a kormányok korlátozni a vállalkozások digitális kibocsátásának méretét?