Regeneratív mezőgazdaság: Átállás a fenntartható gazdálkodásra

• Szerző:
• Szerző neve

  Quantumrun Foresight
• December 7, 2022

Insight összefoglaló

Mivel a talajromlás és az erdőirtás továbbra is problémákat okoz a mezőgazdaságnak, a szakértők egyre inkább támogatják a regeneratív mezőgazdaságot a talaj egészségének újjáépítése és javítása érdekében. Ez a mezőgazdaság vetésforgót és diverzifikációs módszereket alkalmaz a tápanyagok helyreállítására és a szén-dioxid szintjének alacsonyan tartására. A regeneratív mezőgazdaság további hosszú távú következményei közé tartozhatnak a nonprofit szervezetek, amelyek programokat hoznak létre a gazdálkodók és az etikus fogyasztók számára, akik szívesebben vásárolnak regeneratív gazdaságokból. 

Regeneratív mezőgazdasági kontextus

Az éghajlatváltozás mélyrehatóan érinti a mezőgazdaságot, súlyosbítja a meglévő problémákat, és egyes régiókban fokozott aszályhoz és elsivatagosodáshoz vezet. A regeneratív mezőgazdaság szükségessé válik, mert segít a gazdálkodóknak megőrizni a talaj vitalitását és sokféleségét. A szenet is megköti a talajba, ahol évekig csapdába ejtheti. 

A regeneratív mezőgazdaságnak három fő típusa van:  

1. Agrárerdészet - amely egyesíti a fákat és a növényeket ugyanazon a területen, 
2. Természetvédelmi mezőgazdaság - melynek célja a talajbolygatás minimalizálása, ill 
3. Évelő gazdálkodás – olyan növényeket termesztenek, amelyek két évnél tovább élnek, hogy elkerüljék az évenkénti újratelepítést. 

A regeneratív mezőgazdaságban az egyik gyakori technika a konzerváló talajművelés. A talajerózió és a szén-dioxid felszabadulása a szántás vagy a talajművelés hatásai közé tartozik, ami a talaj tömörödését eredményezi, amelyet a mikrobák nehezen tudnak túlélni. E következmények elkerülése érdekében a gazdálkodók alacsony vagy nem művelési gyakorlatot alkalmazhatnak, minimalizálva a föld fizikai zavarását. Ez a gyakorlat idővel növelni fogja a szerves anyagok szintjét, egészségesebb környezetet teremtve nemcsak a növények számára, hanem több szenet is tart a helyén – a talajban. 

Egy másik technika a vetemények forgatása és takarása. A környezet szempontjából a szabadban hagyott talaj végül lebomlik, és a növények növekedéséhez szükséges összes tápanyag elpárolog vagy kimosódik. Továbbá, ha ugyanazokat a növényeket ugyanarra a helyre ültetik, az bizonyos tápanyagok felhalmozódását okozhatja, míg mások hiányát. A szántóföldi növények megforgatásával és a takarónövények használatával azonban a gazdálkodók és kertészek lassan változatosabb szerves anyagokat adhatnak a talajukba – gyakran anélkül, hogy megküzdenek a betegségekkel vagy a kártevőkkel.

Bomlasztó hatás

A regeneratív mezőgazdaságnak lehetősége van az élelmiszerek tápanyagtartalmának javítására és a környezet fenntarthatóságára. Szerencsére egy kritikus előrelépés van kialakulóban ezen a területen, az úgynevezett precíziós gazdálkodás; ez a technológiai gyűjtemény a globális helymeghatározó rendszer (GPS) feltérképezését és más érzékelőket használja, hogy segítse a gazdákat az olyan folyamatok automatizálásában és szabályozásában, mint az öntözés és a műtrágyázás. Ezenkívül az információkat valós időben feldolgozó alkalmazások segíthetnek a gazdálkodóknak jobban felkészülni a szélsőséges időjárásra, és elemezhetik talajuk egészségi állapotát és összetételét.

A magánszektorban több nagy szervezet is vizsgálja a regeneratív mezőgazdaságot. A Regenerative Organic Alliance (gazdálkodókból, vállalkozásokból és szakértőkből álló csoport) tanúsítási programot hozott létre annak biztosítására, hogy a „regeneratívan termesztett” címkével ellátott termékek megfeleljenek a meghatározott szabványoknak. Eközben a fogyasztási cikkeket gyártó General Mills azt tervezi, hogy 1-ra több mint 2030 millió hektár mezőgazdasági területen regeneratív mezőgazdaságot alkalmaz.

Különböző nonprofit szervezetek is fektetnek be, és szorgalmazzák a regeneratív mezőgazdaságot az élelmiszer- és mezőgazdasági szektorban. A Regeneration International például arra törekszik, hogy „előmozdítsa, megkönnyítse és felgyorsítsa a romboló élelmiszerekről a regeneratív élelmiszerekre, a gazdálkodási módszerekre és a tájképekre való világméretű váltást”. Hasonlóképpen, a Savory Institute igyekszik megosztani az információkat és ösztönözni a regeneratív mezőgazdaságot is magában foglaló gyeptermesztési rendszereket.

A regeneratív mezőgazdaság következményei

A regeneratív mezőgazdaság tágabb következményei lehetnek: 

• Nonprofit szervezetek és élelmiszergyártók, amelyek együttműködésben oktatási programokat és pénzügyi támogatást hoznak létre a regeneratív mezőgazdasággal foglalkozni kívánó gazdálkodók számára.
• A gazdálkodók a fenntartható és regeneratív gazdálkodás alkalmazására tanítják az embereket, beleértve a precíziós gazdálkodási eszközök, szoftverek és robotok kezelésének ismeretét.
• Megnövekedett beruházások agritech eszközökbe és programokba, különösen az automatizált gazdálkodásra összpontosító startupok számára.
• Az etikus fogyasztók, akik szívesebben vásárolnak regeneratív gazdaságokból, sok agrárvállalkozást ösztönözve arra, hogy a regeneratív mezőgazdaságra váltsanak.
• A kormányok a regeneratív mezőgazdaságot a kisgazdaságok finanszírozásával és agritech (mezőgazdasági technológia) biztosításával ösztönzik.
• A kiskereskedők és a forgalmazók úgy módosítják beszerzési politikájukat, hogy előnyben részesítsék a regeneratív gazdaságokból származó termékeket, ami az ellátási lánc dinamikájának megváltozásához vezet.
• A fogyasztók növekvő igénye az élelmiszer-termelés átláthatósága iránt, ami ösztönzi a nyomon követhetőségi technológiák fejlesztését a mezőgazdaságban.

Megfontolandó kérdések

• Ha inkább fenntartható gazdaságokból vásárolja meg termékeit, milyen jellemzőket/címkéket keres?
• Hogyan más módon ösztönözhetik a vállalatok és a kormányok a gazdálkodókat a regeneratív gyakorlatok alkalmazására?