Intelligens város adatetika: A beleegyezés jelentősége az intelligens város adathasználatában

• Szerző:
• Szerző neve

  Quantumrun Foresight
• Július 25, 2022

Insight összefoglaló

Az intelligens városok etikai kihívásokkal szembesülnek az adathasználat során, ideértve a magánélet erózióját és a mesterséges intelligencia (AI) torzítását, ami felelősebb kormányzást és a közvélemény tudatosságát követeli meg. London az adatetika proaktív intézkedéseit példázza az átlátható és felelős felhasználás biztosítása érdekében. A következmények messzemenőek, érintik az állampolgárok személyes adatok feletti ellenőrzését, az online szolgáltatások átláthatóságának igényét, valamint a munkaerő-piaci elmozdulásokat a digitális írástudás és adatetika irányába.

Intelligens város adatetikai kontextus

Ahogy a városok egyre okosabbak lesznek, a nagy adatgyűjtés minden eddiginél szükségesebb a digitális szolgáltatások automatizálásához és elemzéséhez. Ezek a gyűjtési tevékenységek azonban néha súlyos adatvédelmi megsértéshez vezethetnek. Hogyan biztosíthatják az okos városok az adatok felelősségteljes kezelését?

Ahogy a városi önkormányzatok és más cégek mindenféle érzékelőt és adatgyűjtő infrastruktúrát helyeznek el a közterületeken, új etikai kihívások merülnek fel az adatok intelligens városokban történő felhasználásával kapcsolatban. E kihívások közé tartozik a magánélet eróziója az állandó tömeges megfigyelés révén, hatalmas, tolakodó léptékben. Az értesítés és a beleegyezés gyakran üres gyakorlat, vagy hiányzik sok rendszernél. Az automatizálás ugyan hasznos, de továbbra is zavart kelt, és csökkenti az adathasználat felügyeletét és tulajdonjogát, beleértve a be nem jelentett adatmegosztást is. 

Sok más probléma is felmerül, ahogy az intelligens városok egyre inkább összekapcsolódnak; például új és kiterjedtebb irányítási rendszerek, prediktív profilalkotás, amely potenciálisan faji és nemi alapon diszkriminálhat, valamint egyéb torzítások az adatgyűjtésben és a mesterséges intelligencia (AI) elemzési rendszereiben. Szintén sürgető probléma a szabályozási csúszás, amikor az egyik célra alkalmazott technológiákat kiterjesztik a másikra. A városi lakosokat gyakran nem tájékoztatják arról, hogy biometrikus adataikat több platformon fogják használni. Ezenkívül, ahogy a városok kezdenek erősen támaszkodni a gépek közötti kommunikációra, egyre nagyobb a veszélye annak, hogy hackerek behatolnak a nyilvános helyszínek és szolgáltatások biztonsági rendszereibe, ami személyes adatok megsértéséhez vezet.

Bomlasztó hatás

Számos lehetőség kínálkozik az adatetikai problémák megoldására az intelligens városokban. A kormányzásba való fokozottabb befektetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a városok rendelkezzenek az általuk gyűjtött adatok kezeléséhez és ellenőrzéséhez szükséges erőforrásokkal. Az adatvédelemnek továbbra is prioritást kell élveznie annak biztosításával, hogy a szolgáltatásokat a biztonság szem előtt tartásával tervezzék meg, és hogy a nyilvánosság szabályozza adataik felhasználását. Az önkormányzatok őszinték lehetnek az adatvezérelt szolgáltatások előnyeivel és kockázataival kapcsolatban is, és beépíthetik az etikai szempontokat a magánszektorral való partnerségükbe. A városok felelősségteljesebben használhatják az algoritmusokat, ha tisztában vannak e rendszerek lehetséges torzításaival.

London az egyik példa arra, hogy a város aktívan összpontosítja az adatetikát fejlesztési terveiben. Az Egyesült Királyság fővárosa proaktívan alakított ki iránymutatásokat és szabályozásokat annak biztosítására, hogy az adatetikai szempontokat figyelembe vegyék az intelligens városokkal kapcsolatos kezdeményezésekben. A London First üzleti csoport által létrehozott London Data Charter kiemelkedik ezek közül a proaktív kezdeményezések közül, mivel hét alapelvet vázol fel a vállalkozások és a közszféra szervezetei számára az adatok megosztása során. Ezek az alapelvek a következők: Előnyök biztosítása a londoniak számára; A befogadó innováció ösztönzése; A magánélet és a biztonság védelme; A bizalom előmozdítása; Tanulmányok megosztása másokkal; Skálázható és fenntartható megoldások létrehozása; Legyen a lehető legnyitottabb.

Ezen túlmenően a város létrehozta az adatvédelmi hatásvizsgálatok (DPIA) nyilvántartását, amely jogilag kötelező minden olyan adatkezelés során, amely nagy kockázatot jelent az egyének magánéletére nézve. Ez az átláthatósági intézkedés biztosítja, hogy a londoniak tudják, hogyan azonosították és kezelték az adatvédelmi kockázatokat. A város kiadta az Emerging Technology Charter-t is, amely felvázolja a brit fővárosban bevezetett adatvezérelt rendszerekkel szemben támasztott elvárásokat.

Az intelligens város adatetikai vonatkozásai

Az intelligens város adatetikai vonatkozásai a következők lehetnek: 

• Az intelligens város kezdeményezések szigorúbb adatkezelési és adathasználati törvényekhez vezetnek, ami a polgárok fokozottabb tudatosságát és személyes adataik feletti ellenőrzését eredményezi.
• Olyan online szolgáltatások és alkalmazások, amelyeknél a felhasználók fokozott igényt támasztanak az adatkezelés átláthatóságára, az elszámoltathatóság és a tájékozott beleegyezés kultúrájának előmozdítására.
• Fokozott opcionális részvétel az intelligens városi szolgáltatásokban, például a biometrikus alapú tömegközlekedésben, amely választási lehetőséget és magánéletet kínál a polgároknak a napi interakcióik során.
• A nyilvános megfigyeléssel, különösen a bűnüldözésben alkalmazott arcfelismeréssel kapcsolatos aggodalmak eszkalálódása, ami vitákat vált ki a személyiségi jogokról és az etikus rendfenntartásról.
• A technológiai iparágakban a magánéletre fókuszáló szolgáltatások felé tolódó gazdasági modellek új piaci lehetőségeket és fogyasztói preferenciákat katalizálnak.
• A technológiai fejlődés és az egyéni jogok egyensúlya körül erősödő politikai diskurzus, amely befolyásolja a jövőbeli jogalkotási menetrendeket.
• A foglalkoztatási lehetőségek növekedése az adatetikai és adatvédelmi ágazatokban, kielégítve az etikus adatkezelésben jártas szakemberek iránti növekvő keresletet.
• A munkaerőpiacok alkalmazkodnak a digitális írástudás iránti növekvő igényhez, átformálják az oktatási és képzési programokat, hogy felkészítsék a munkavállalókat az adatközpontú gazdaságra.

Megfontolandó kérdések

• Ön szerint a kormányok hogyan ellenőrizhetik egyébként, hogy az okos városok hogyan használják és tárolják az adatokat?
• Milyen módokon védi személyes adatait a digitális és közszolgáltatásokhoz való hozzáférés során?