Az első módosítás és a nagy technológia: Jogtudósok vitatják, hogy az Egyesült Államok szólásszabadsági törvényei vonatkoznak-e a Big Techre

• Szerző:
• Szerző neve

  Quantumrun Foresight
• Február 26, 2022

Insight összefoglaló

A vita arról, hogy a közösségi média platformok hogyan kezelik a tartalmat, vitákat váltott ki az első kiegészítés (szólásszabadság) szerepéről a digitális korban. Ha ezek a platformok betartanák az első kiegészítés elveit, az jelentős változáshoz vezethet a tartalom moderálásában, nyitottabb, de potenciálisan kaotikus online környezetet teremtve. Ennek az elmozdulásnak messzemenő következményei lehetnek, beleértve a félretájékoztatás növekedésének lehetőségét, a felhasználók önszabályozásának megjelenését, és új kihívások elé állíthatják az online jelenlétüket kezelni próbáló vállalkozásokat.

Első módosítás és nagy technológiai kontextus

A közösségi médiában zajló közbeszéd mértéke kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy ezek a platformok hogyan kezelik és cenzúrázzák az általuk terjesztett tartalmakat. Különösen az Egyesült Államokban ezek a lépések ütköznek a szólásszabadságot védő első kiegészítéssel. A jogtudósok jelenleg azon vitatkoznak, hogy a Big Tech cégek általában, és különösen a közösségi média cégek mekkora védelmet kapjanak az első módosítás értelmében.

Az Egyesült Államok első módosítása megvédi a beszédet a kormány beavatkozásától, de az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága általában fenntartotta, hogy a magáncselekmények nem tartoznak hasonló módon. Az érvelés szerint a magánszereplők és a vállalatok saját belátásuk szerint korlátozhatják a beszédet. A kormányzati cenzúrának nem lenne ilyen lehetősége, ezért az első kiegészítés intézménye.

A nagy technológia és a közösségi média egy másik gyakran használt csatorna a közbeszédhez, de a probléma most abból adódik, hogy képesek ellenőrizni, hogy milyen tartalmat jelenítsenek meg platformjaikon. Piaci erőfölényükre tekintettel az egy cég korlátozása több platformon is elhallgatást jelenthet.

Bomlasztó hatás

Az első módosítás védelmének potenciális kiterjesztése olyan magáncégekre, mint a Big Tech, mélyreható következményekkel járhat a digitális kommunikáció jövője szempontjából. Ha a közösségi média platformok kötelesek betartani az első módosítás elveit, az jelentős változást eredményezhet a tartalom moderálásában. Ez a fejlesztés nyitottabb, de egyben kaotikusabb digitális környezetet is eredményezhet. A felhasználóknak aktívabb szerepet kellene vállalniuk online élményeik kezelésében, ami egyszerre lehet erős és elsöprő.

A vállalkozások számára ez az elmozdulás új kihívásokat és lehetőségeket jelenthet. Míg a vállalatok nehezen tudják kezelni online jelenlétüket a moderálatlan tartalom özöne közepette, ezt a nyitottságot arra is felhasználhatják, hogy a hangok és ötletek szélesebb skálájával foglalkozzanak. Fontos megjegyezni, hogy ez a vállalkozások számára is megnehezítheti márkaimázsuk védelmét, mivel ezeken a platformokon kevésbé tudnák ellenőrizni a hozzájuk kapcsolódó tartalmakat.

Ami a kormányokat illeti, a közösségi média platformok nemzetközi jellege megnehezíti az egyesült államokbeli törvények végrehajtását. Míg az első kiegészítést az Egyesült Államokon belüli felhasználókra lehetne alkalmazni, szinte lehetetlen lenne érvényesíteni ezeket a védelmet az országon kívüli felhasználók számára, ami töredezett online élményhez vezet, ahol a tartalom moderálásának szintje a felhasználó tartózkodási helyétől függően változik. Kérdéseket vet fel a nemzeti kormányoknak a globális digitális platformok szabályozásában betöltött szerepével kapcsolatban is, amely kihívás valószínűleg egyre sürgetőbb lesz, ahogy világunk egyre inkább összekapcsolódik.

Az első módosítás hatása a nagytechnológiára

Az első kiegészítésnek a nagytechnológiára vonatkozó tágabb vonatkozásai a következők lehetnek:

• Potenciálisan lazább szabványok a tartalom moderálására, attól függően, hogy az érvelés melyik oldala érvényesül.
• Nagyobb mennyiségű tartalom minden lehetséges formája a közösségi média platformokon.
• A szélsőséges nézetek lehetséges normalizálása a közbeszédben.
• A speciális politikai vagy vallási nézőpontokat kielégítő, szűk körű közösségi médiaplatformok elterjedése, feltételezve, hogy a jövőbeli szabályozók gyengítik az első módosítási törvényeket.
• A tartalom és a diskurzus az Egyesült Államokon kívüli országokban a jövőbeni közösségi platform-szabályozás eredményei alapján fejlődik.
• A felhasználók önszabályozása felé való elmozdulás következhet be, ami olyan új eszközök és technológiák kifejlesztéséhez vezethet, amelyek lehetővé teszik az egyének számára, hogy saját digitális élményeiket gyűjtsék.
• Az ellenőrizetlen tartalom lehetősége a félretájékoztatás növekedéséhez vezethet, ami globális szinten befolyásolja a politikai diskurzust és a döntéshozatali folyamatokat.
• Az új szerepkörök az online hírnévkezelésre összpontosítottak, ami hatással van a technológiai ágazat munkaerőpiacára.

Megfontolandó kérdések

• Tekintettel a Big Tech és a közösségi média globális hatókörére, helyesnek tartja, ha egyetlen ország törvényei vezérlik őket?
• Elegendőek-e a közösségi média cégek által alkalmazott belső tartalommoderátorok ahhoz, hogy teljesítsék az első módosítási kötelezettségeiket? 
• Úgy gondolja, hogy a közösségi média cégeknek többé-kevésbé tartalomgondozást kellene végezniük?
• Ön szerint a jogalkotók valószínűleg hatályba léptetnek olyan törvényeket, amelyek kiterjesztik az első módosítást a közösségi médiára?