A kiskereskedelmi szektorhoz való tartozás azt jelenti, hogy a vállalatot közvetlenül és közvetve számos bomlasztó lehetőség és kihívás érinti az elkövetkező évtizedekben. Noha a Quantumrun különjelentéseiben részletesen le van írva, ezek a bomlasztó tendenciák a következő nagy pontok mentén foglalhatók össze:

*Először is, az omnichannel elkerülhetetlen. A tégla és habarcs a 2020-as évek közepére teljesen összeolvad, és a kereskedő fizikai és digitális tulajdonságai kiegészítik majd egymás eladásait.
*A tiszta e-kereskedelem haldoklik. A 2010-es évek elején kialakult „clicks-to-bricks” trendtől kezdve a tisztán e-kereskedelmi kereskedők azt fogják tapasztalni, hogy be kell fektetniük a fizikai helyekre, hogy növeljék bevételüket és piaci részesedésüket a saját réseiken belül.
*A fizikai kiskereskedelem a márkaépítés jövője. A jövő vásárlói olyan fizikai kiskereskedelmi üzletekben szeretnének vásárolni, amelyek emlékezetes, megosztható és könnyen használható (technológiás) vásárlási élményeket kínálnak.
*A fizikai javak előállításának határköltsége a 2030-as évek végére nulla közelébe fog kerülni az energiatermelés, a logisztika és az automatizálás terén bekövetkező jelentős előrelépéseknek köszönhetően. Ennek eredményeként a kiskereskedők többé nem lesznek képesek hatékonyan felülmúlni egymást pusztán az árak tekintetében. Újra a márkára kell összpontosítaniuk – ötleteket kell eladniuk, nem csupán termékeket. Ez azért van így, mert ebben a bátor új világban, ahol gyakorlatilag bárki bármit megvásárolhat, már nem a tulajdon választja el a gazdagokat a szegényektől, hanem a hozzáférés. Hozzáférés exkluzív márkákhoz és élményekhez. A hozzáférés a 2030-as évek végére a jövő új gazdagságává válik.
*A 2030-as évek végére, amint a fizikai áruk bőségessé és elég olcsóvá válnak, inkább szolgáltatásnak tekintik őket, mint luxusnak. És a zenéhez és a filmekhez/televízióhoz hasonlóan minden kiskereskedelem előfizetéses üzletté válik.
*Az RFID-címkék, a fizikai áruk távoli nyomon követésére használt technológia (és egy olyan technológia, amelyet a kereskedők a 80-as évek óta használnak), végül elvesztik költség- és technológiai korlátaikat. Ennek eredményeként a kiskereskedők RFID-címkéket helyeznek el minden készleten lévő terméken, ártól függetlenül. Ez döntő jelentőségű, mivel az RFID technológia a dolgok internetével (IoT) párosulva lehetővé teszi a fokozott készlettudatosságot, amely számos új kiskereskedelmi technológia megjelenését eredményezi.