Bányászat és zöld gazdaság: A megújuló energia használatának költségei

• Szerző:
• Szerző neve

  Quantumrun Foresight
• April 15, 2022

Insight összefoglaló

A megújuló energia iránti törekvés a ritkaföldfém ásványok (REM) iránti kereslet megugrását eredményezi, amelyek elengedhetetlenek az olyan technológiákban, mint a szélturbinák és az elektromos járművek akkumulátorai, de ez a törekvés összetett kihívásokkal jár. Kína globális költségeket növelő piaci uralmától a bányászati ​​régiók környezetvédelmi és emberi jogi aggályaiig a megújuló energiaszükséglet és a felelős bányászat közötti egyensúly kényes. A kormányok, vállalatok és közösségek közötti együttműködés, valamint az újrahasznosítási technológiákba való befektetések és az új szabályozások kulcsfontosságúak lehetnek ezen a bonyolult tájon a fenntartható energia jövője felé történő eligazodásban.

Bányászati ​​kontextus

A földkéregben található ásványok és fémek a megújuló energiatermelés építőkövei. Például a szélturbinák sebességváltóit gyakran mangán-, platina- és ritkaföldfém-mágnesekkel, míg az elektromos járművek akkumulátorait lítiummal, kobalttal és nikkellel gyártják. Egy 2022-es McKinsey-jelentés szerint a réz és nikkel iránti kereslet globális növekedésének kielégítése érdekében 250-ig 350 és 2030 milliárd dollár közötti halmozott beruházásra lesz szükség. Ez a beruházás nemcsak a termelés bővítéséhez, hanem a nikkel helyettesítéséhez is szükséges. kimerült a meglévő kapacitás.

A réz, különösen az elektromos áram vezetéke, a megújuló energiatechnológiákban használt kiemelten fontos átmenetifémnek számít. Ennek megfelelően a réz iránti kereslet várhatóan évi 13 százalékkal növekszik 2031-ig. És a keresett ritkaföldfém ásványok (REM) árai miatt a koncentrált ellátási láncok néhány országban találhatók, például Indonéziában és a Fülöp-szigeteken jelentős befektetést kaptak a kínai állami tulajdonú vállalatoktól – olyan cégektől, amelyek a világ REM-ellátásának többségét ellenőrzik. Ez a tendencia növelheti a termelékenységet és a hatékonyságot a megújuló energia szektorban, de aggodalmakat vet fel a bányászat környezeti hatásaival és az ellátási lánc koncentrációjának geopolitikai következményeivel kapcsolatban.

A megújuló energia felé való elmozdulás nem csupán technológiai kérdés; ez a gazdaság, a politika és a környezetvédelem összetett kölcsönhatása. Kritikus kihívás, hogy egyensúlyba kell hozni az alapvető ásványi anyagok iránti keresletet a felelős bányászati ​​gyakorlatokkal és a környezetvédelemmel. Lehetséges, hogy a kormányoknak, a vállalatoknak és a közösségeknek együtt kell működniük annak biztosítása érdekében, hogy a fenntarthatóbb energiajövőre való átállás oly módon valósuljon meg, amely tiszteletben tartja a bolygót és a globális lakosság sokféle szükségletét.

Bomlasztó hatás

Miközben a világ a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és a tisztább energiaforrások felkarolására összpontosít, több ezer hektár földet tesz tönkre a külszíni bányászat. A biodiverzitású ökoszisztémák helyrehozhatatlan környezeti károkat szenvednek el, és az őslakos közösségek emberi jogaik megsértésével szembesülnek. A transznacionális bányászati ​​vállalatok a megújuló energia nyersanyagárainak emelkedése miatt fokozták ásványkinyerési erőfeszítéseiket, gyakran korlátozott felügyelettel és kellő gondossággal a globális színtéren. A REM-ek saját telephelyeken történő kitermelésére való összpontosítás beárnyékolhatja azokat a káros hatásokat, amelyeket ezek a műveletek gyakorolhatnak a túlnyomórészt alacsony jövedelmű országokra és közösségekre olyan régiókban, mint Dél-Amerika és Afrika.

A rézben gazdag Ecuadorban a REM-ek iránti megnövekedett kereslet élénkítette a bányászati ​​vállalatok közötti versenyt, ami nagy földterületek megvásárlásához vezetett. Ezek a cégek állítólag befolyásolták a helyi bíróságokat, hogy legitimálják azokat a műveleteket, amelyeknek a helyi közösségek ellenálltak. A környezeti ökoszisztémák elpusztítása, valamint a közösségek és az őslakosok kitelepítése jelentős aggodalomra ad okot. E kihívások ellenére azonban a vállalatok és a kormányok továbbra is aktívan ösztönzik a bányászati ​​vállalatokat, hogy fektessenek be a fejlődő világ erőforrásokban gazdag területein, amelyek túlnyomórészt az Egyenlítő alatt találhatók. 

A megújuló energiára való törekvés, bár elengedhetetlen a világ jövőbeli energiaszükségleteinek kielégítéséhez, olyan árat jelent, amelyet nem lehet könnyen visszafordítani. Lehetséges, hogy a kormányoknak, a vállalatoknak és a közösségeknek együtt kell működniük, hogy megtalálják a fenntartható utat. Ez magában foglalhatja a szigorúbb szabályozás bevezetését, a felelős bányászati ​​gyakorlatok előmozdítását és a környezeti hatást minimálisra csökkentő technológiákba való befektetést. A kihívás abban rejlik, hogy össze kell hangolni a megújuló energia iránti sürgető szükségletet a környezet védelmének, valamint az érintett közösségek jogainak és jólétének tiszteletben tartásával. 

A bányászat és a zöld gazdaság következményei

A bányászati ​​tevékenységeknek a zöld gazdaságban való szélesebb körű hatásai a következők lehetnek: 

• Kína rövid távon továbbra is uralja a REM-források piacát, ami negatívan befolyásolja a megújuló energia költségeit a világ más részein a szűkösség és a megemelkedett piaci árak miatt.
• A REM-bányászat hosszú távú diverzifikálása Észak- és Dél-Amerikában, potenciálisan figyelmen kívül hagyva a helyi környezetvédelmi szempontokat, hogy felgyorsítsák a megújuló technológiák előállítását Amerikában a szén-dioxid-csökkentési célok elérése érdekében.
• REM-ellátási egyensúlyhiányok, amelyek potenciálisan negatív geopolitikai következményekkel járhatnak, mint például a korlátozott erőforrások feletti ellenőrzésért versengő országok közötti feszültség növekedése.
• Megnövekedett befektetés a fejlett ásványi újrahasznosítási technológiákba és létesítményekbe, hogy az elavult mobiltelefonokból és laptopokból származó REM-eket kinyerjék, ezáltal csökkentve a jövőbeli bányászati ​​műveletek mértékét, és hozzájárulva a fenntarthatóbb erőforrás-gazdálkodáshoz.
• A bányászati ​​gyakorlatokra vonatkozó új nemzetközi szabályozások és szabványok kidolgozása, ami növeli az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot az alapvető ásványok kitermelésében, és potenciálisan kiegyenlíti a versenyfeltételeket a kisebb nemzetek számára.
• Változás a munkaerő dinamikájában a bányászatban, egyre nagyobb hangsúlyt fektetve a szakképzett munkaerőre, aki érti a kitermelés műszaki szempontjait, valamint a környezeti és társadalmi szempontokat.
• Közösségi kezdeményezések és partnerségek megjelenése a bányavállalatok és a helyi lakosság között, amelyek felelősebb bányászati ​​gyakorlatokhoz vezetnek, amelyek figyelembe veszik az őslakos és helyi közösségek szükségleteit és jogait.
• A bányászati ​​berendezésekben és módszerekben rejlő technológiai fejlődés lehetőségei, amelyek hatékonyabb és a környezetet kevésbé károsító kitermelési folyamatokhoz vezetnek, ugyanakkor aggodalmakat vet fel az automatizálás miatti munkahely-eltolódás miatt.
• A gazdasági prioritások kormányok általi újraértékelése, amelynek középpontjában a bányászatból származó azonnali pénzügyi haszon és a hosszú távú társadalmi és környezeti költségek közötti egyensúly áll, ami új szakpolitikákhoz és befektetési stratégiákhoz vezet.
• A bányászat által erősen érintett régiókban felmerülő társadalmi nyugtalanságok és jogi kihívások lehetősége, ami a vállalati gyakorlatok fokozott ellenőrzéséhez, valamint az etikus beszerzés és a vállalati társadalmi felelősségvállalás iránti növekvő igényhez vezet a megújuló energia szektoron belül.

Megfontolandó kérdések

• Ön szerint a bányavállalatok túl erősek lettek, és befolyásolhatják az országok politikai rendszereit?
• Ön szerint a közvélemény kellőképpen tájékozott-e arról, hogy a világ hogyan érheti el a nulla szén-dioxid-kibocsátást, valamint az e cél eléréséhez szükséges rövid távú környezetvédelmi bányászati ​​költségeket?