A tanítás jövője: Az oktatás jövője P3

A tanári szakma nem sokat változott az elmúlt évszázadok során. A tanárok nemzedékeken át azon dolgoztak, hogy a fiatal tanítványok fejét elegendő tudással és speciális készségekkel töltsék meg ahhoz, hogy közösségük bölcs és segítő tagjaivá alakítsák őket. Ezek a tanárok férfiak és nők voltak, akiknek mesterségét nem lehetett megkérdőjelezni, és akik diktálták és irányították az oktatást, ügyesen irányítva a diákokat előre meghatározott válaszaik és világnézetük felé. 

Ám az elmúlt 20 évben ez a régóta fennálló status quo összeomlott.

A tanárok többé nem rendelkeznek tudásmonopóliummal. A keresőmotorok gondoskodtak erről. Annak szabályozása, hogy a tanulók milyen témákat tanulhatnak, és mikor és hogyan tanulhatják meg ezeket, átadta a helyét a YouTube rugalmasságának és az ingyenes online tanfolyamoknak. És az a feltételezés, hogy a tudás vagy egy adott szakma garantálhatja az egész életen át tartó foglalkoztatást, a robotok és a mesterséges intelligencia (AI) fejlődésének köszönhetően gyorsan félreesik.

Összességében a külvilágban zajló innovációk forradalmat kényszerítenek oktatási rendszerünkben. Az, ahogyan a fiatalokat tanítjuk, és a tanárok szerepe az osztályteremben soha nem lesz ugyanaz.

A munkaerőpiac újra fókuszálja az oktatást

Amint azt a mi A munka jövője sorozatok, mesterséges intelligenciával hajtott gépek és számítógépek idővel a mai (47-os) munkahelyek akár 2016 százalékát is felemésztik vagy elavulttá teszik. Ez egy olyan állapot, amely sokakat nyugtalanít, és jogosan, de azt is fontos megérteni, hogy a robotok valójában nem azért jönnek, hogy elvállalják a munkádat, hanem azért, hogy automatizálják a rutinfeladatokat.

Kapcsolótábla-kezelők, iratkezelők, gépírók, jegykezelők, amikor egy új technológia bevezetésre kerül, a monoton, ismétlődő feladatok, amelyek olyan kifejezésekkel mérhetők, mint a hatékonyság és a termelékenység, félreesnek. Tehát ha egy munka szűk felelősségi kört foglal magában, különösen olyanokat, amelyek egyszerű logikát és szem-kéz koordinációt használnak, akkor ez a munka a közeljövőben az automatizálás veszélyének van kitéve.

Mindeközben, ha egy munka széles körű felelősséggel jár (vagy „emberi érintéssel”), akkor biztonságos. Valójában az összetettebb munkákat végzők számára az automatizálás óriási előny. A pazarló, ismétlődő, gépszerű feladatokból álló munka kiürítésével a dolgozó ideje felszabadul arra, hogy stratégiaibb, produktívabb és kreatívabb feladatokra vagy projektekre összpontosítson. Ebben a forgatókönyvben a munka nem tűnik el, annyira fejlődik.

Más szóval, az új és megmaradt munkák, amelyeket a robotok nem fognak átvenni, azok a munkák, ahol a termelékenység és a hatékonyság nem fontos, vagy nem központi szerepet játszik a sikerben. Azok a munkák, amelyek kapcsolatokat, kreativitást, kutatást, felfedezést és elvont gondolkodást foglalnak magukban, tervezésüknél fogva sem nem produktívak, sem nem hatékonyak, mert kísérletezést és a véletlenszerűség egy olyan aspektusát kívánják meg, amely a határokat feszegeti valami új létrehozásához. Ezek olyan munkák, amelyekhez az emberek már most is vonzódnak, és ezeket a munkákat fogják támogatni a robotok.

Egy másik tényező, amelyet szem előtt kell tartani, az, hogy minden jövőbeli innováció (és a belőlük kialakuló iparágak és munkahelyek) arra vár, hogy felfedezzék őket a korábban teljesen különállónak gondolt területek keresztmetszetében.

Éppen ezért ahhoz, hogy valóban kitűnjön a jövő munkaerőpiacán, ismét megéri polihisztornak lenni: változatos készségekkel és érdeklődési körrel rendelkező egyénnek. Az ilyen egyének több tudományágat átívelő hátterüket használva alkalmasabbak arra, hogy újszerű megoldásokat találjanak makacs problémákra; olcsóbb és értéknövelt bérbeadást jelentenek a munkáltatók számára, mivel sokkal kevesebb képzést igényelnek, és különféle üzleti igényekre alkalmazhatók; és ellenállóbbak a munkaerő-piaci kilengésekkel szemben, mivel változatos készségeiket nagyon sok területen és iparágban tudják alkalmazni. 

Ez csak néhány a munkaerőpiacon tapasztalható dinamikák közül. És ez az oka annak is, hogy a mai munkaadók minden szinten kifinomultabb munkavállalókra vadásznak, mert a holnapi munkák minden eddiginél magasabb szintű tudást, gondolkodást és kreativitást igényelnek.

Az utolsó állásért folyó versenyben az utolsó interjúra kiválasztottak lesznek a legműveltebbek, kreatívabbak, technológiailag leginkább alkalmazkodóbbak és szociálisan legügyesebbek. A léc emelkedik, és az elvárásaink is emelkednek az oktatással kapcsolatban. 

STEM kontra bölcsészettudomány

Tekintettel a fent leírt munkaügyi valóságra, az oktatási innovátorok világszerte új megközelítésekkel kísérleteznek arra vonatkozóan, hogyan és mire tanítjuk gyermekeinket. 

A 2000-es évek közepe óta a legtöbb vita arról mit az általunk tanított program nullázta a STEM-programok (természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai) minőségének és elterjedésének javítását középiskoláinkban és egyetemeinkben, hogy a fiatalok jobban versenyezzenek a munkaerőpiacon érettségi után. 

Egy szempontból teljesen logikus a STEM-re helyezett fokozott hangsúly. Szinte minden holnapi munkának lesz digitális összetevője. Ezért a jövőbeni munkaerőpiacon való túléléshez bizonyos szintű számítógépes ismeretekre van szükség. A STEM-en keresztül a hallgatók gyakorlati ismeretekre és kognitív eszközökre tesznek szert, hogy változatos, valós helyzetekben, még fel nem talált munkakörökben teljesítsenek. Ráadásul a STEM készségek univerzálisak, ami azt jelenti, hogy a bennük kiemelkedő tanulók felhasználhatják ezeket a készségeket munkalehetőségek biztosítására, bárhol is merülnek fel, nemzeti és globális szinten.

A STEM-re való túlzott hangsúlyozásunk hátránya azonban az, hogy a fiatal diákokból robotokká válhat. A konkrét eset a 2011 vizsgálat A legtöbb amerikai diák azt tapasztalta, hogy az országos kreativitás pontszámai csökkennek, még akkor is, ha az IQ növekszik. A STEM tantárgyak lehetővé tehetik a mai hallgatók számára, hogy felső-középosztálybeli állásokat szerezzenek, de a mai tisztán műszaki állások közül is nagy a kockázata annak, hogy 2040-re vagy korábban robotok és mesterséges intelligencia automatizálják és gépesítik. Más szóval, ha a fiatalokat a bölcsészettudományi kurzusok egyensúlya nélkül kényszerítik a STEM elsajátítására, az felkészületlenül hagyhatja őket a holnap munkaerőpiacának interdiszciplináris követelményeire. 

Ennek a hiányosságnak a megoldása érdekében a 2020-as években az oktatási rendszerünk elkezdi kevésbé hangsúlyozni az otthoni tanulást (amiben a számítógépek kiválóak), és újra hangsúlyozzák a szociális készségeket, valamint a kreatív és kritikus gondolkodást (amivel a számítógépek küzdenek). A középiskolák és az egyetemek arra kényszerítik a STEM szakokat, hogy magasabb kvótát vegyenek fel humán képzésekre, hogy teljessé tegyenek tanulmányaikat; ugyanígy a bölcsész szakoknak is több STEM kurzust kell majd tanulniuk ugyanezen okokból.

A tanulók tanulási módjának átalakítása

A STEM és a humán tudományok közötti megújult egyensúly mellett hogyan azt tanítjuk, hogy az a másik tényező, amellyel az oktatás újítói kísérleteznek. Ezen a téren sok ötlet a körül forog, hogyan használjuk jobban a technológiát a tudás megőrzésének nyomon követésére és javítására. Ez a megtartás a holnap oktatási rendszerének fontos elemévé válik, és a következő fejezetben részletesebben foglalkozunk vele, de a technológia önmagában nem oldja meg a modern oktatás krónikus kihívásait.

Fiataljainknak a jövő munkaerőpiacára való felkészítése során alapvetően újra kell gondolni, hogyan definiáljuk a tanítást, és hogy a tanároknak milyen szerepet kell játszaniuk az osztályteremben. Ennek fényében vizsgáljuk meg, hogy a külső trendek milyen irányba tolják az oktatást: 

Az egyik legnagyobb kihívás, amelyet a pedagógusoknak le kell küzdeniük, a középfokú oktatás. Hagyományosan egy 20-50 diákot számláló osztályteremben a tanároknak nincs más választásuk, mint egy szabványos óratervet tanítani, amelynek célja olyan konkrét ismeretek átadása, amelyeket egy meghatározott időpontban tesztelnek. Az idő szűkössége miatt ez az óraterv a lassabb tanulók lemaradását eredményezi, miközben a tehetséges tanulók unatkoznak és elszakadnak. 

A 2020-as évek közepére a technológia, a tanácsadás és a tanulói elkötelezettség kombinációja révén az iskolák elkezdik kezelni ezt a kihívást egy holisztikusabb oktatási rendszer bevezetésével, amely fokozatosan az egyes tanulókhoz igazítja az oktatást. Egy ilyen rendszer az alábbi áttekintéshez hasonlít majd: 

Óvoda és általános iskola

A gyerekek képződő iskolai évei alatt a tanárok megtanítják őket a tanuláshoz szükséges alapvető készségekre (hagyományos dolgok, mint az olvasás, írás, matematika, másokkal való munka stb.), valamint a tudatosság és az izgalom előmozdítása a nehéz STEM tantárgyak iránt. ki lesz téve a későbbi években.

Középiskola

Amint a tanulók hatodik osztályba lépnek, az oktatási tanácsadók legalább évente találkoznak a tanulókkal. Ezeken a találkozókon a hallgatók államilag kibocsátott, online oktatási fiókot rendelnek hozzá (amelyhez a hallgató, törvényes gyámja és tanári személyzete hozzáférhet); tesztelés a tanulási zavarok korai azonosítására; egy adott tanulási stílus iránti preferenciák felmérése; valamint a diákok interjúztatása, hogy jobban megértsék korai karrierjüket és tanulási céljaikat.

Eközben a tanárok ezeket a középiskolai éveket azzal töltik, hogy bevezetik a diákokat a STEM kurzusokba; kiterjedt csoportos projektekhez; azokra a mobileszközökre, az online tanulásra és a virtuális valóság eszközeire, amelyeket középiskolai és egyetemi éveikben gyakran fognak használni; és ami a legfontosabb: megismertetni velük a tanulási technikák széles skáláját, hogy felfedezhessék, melyik tanulási stílus a legmegfelelőbb számukra.

Ezen túlmenően a helyi iskolarendszer a középiskolás diákokat egyéni esetmunkásokkal párosítja, hogy iskola utáni támogató hálózatot alakítson ki. Ezek az egyének (egyes esetekben önkéntesek, felső tagozatos középiskolások vagy egyetemisták) hetente találkoznak ezekkel a fiatalabb diákokkal, hogy segítsenek nekik a házi feladatban, eltereljék őket a negatív hatásoktól, és tanácsot adjanak nekik a nehéz társadalmi problémák (zaklatás, szorongás) kezelésében. stb.), amelyekről ezek a gyerekek esetleg nem érzik jól magukat, ha megbeszélik a szüleikkel.

Gimnázium

A középiskolában a tanulók a legdrámaibb változással szembesülnek a tanulásban. A kisebb tantermek és strukturált környezetek helyett, ahol a tanuláshoz szükséges alapvető ismereteket és készségeket megszerezték, a jövő középiskolái a következőkkel ismertetik meg a kilencedik és tizenkettedik osztályos tanulókat:

tantermek

• A nagy, tornaterem méretű tantermek legalább 100 diák befogadására alkalmasak.
• Az üléselrendezések négy-hat diákot helyeznek előtérbe egy nagy érintőképernyős vagy hologramos asztal körül, a hagyományos hosszú sorok helyett, amelyek egyetlen tanárral szemben állnak.

Tanárok

• Minden osztályteremben több humán tanár és támogató oktató lesz, számos specializációval.
• Minden diák hozzáférhet egy egyéni AI-oktatóhoz, aki támogatja és nyomon követi a tanuló tanulását/előrehaladását az oktatás hátralévő részében.

Tanterem szervezés

• Az osztály mesterséges intelligencia mesterprogramja naponta elemzi a tanulók egyéni AI-oktatóitól gyűjtött adatokat, hogy rendszeresen kis csoportokba sorolja a tanulókat az egyes tanulók tanulási stílusa és fejlődési üteme alapján.
• Hasonlóképpen, az osztály mesterséges intelligencia mesterprogramja felvázolja a napi tanítási útvonalat és a célokat a tanárok és a támogató oktatók számára, valamint mindegyiket hozzárendeli azokhoz a tanulócsoportokhoz, amelyeknek leginkább szükségük van egyedi készségeikre. Például minden nap több oktatót osztanak ki azokhoz a tanulói csoportokhoz, akik lemaradnak az osztály oktatási/vizsgáztatási átlagától, míg a tanárok speciális projekteket ajánlanak a görbe előtt álló tanulócsoportoknak. 
• Ahogy az várható is, egy ilyen tanítási folyamat ösztönözni fogja a vegyes osztálytermeket, ahol szinte minden tantárgyat együtt tanítanak multidiszciplináris módon (kivéve a természettudományos, mérnöki és tornaórákat, ahol speciális felszerelésre lehet szükség). Finnország már az felé haladva ezt a megközelítést 2020-ig.

Tanulási folyamat

• A hallgatók teljes hozzáférést kapnak (az online oktatási fiókjukon keresztül) a teljes, hónapról-hónapra szóló tanítási tervhez, amely pontosan felvázolja azokat a tudást és készségeket, amelyeket a hallgatóknak el kell sajátítaniuk, egy részletes tananyaghoz, valamint a teljes tesztelési ütemtervhez.
• A nap egy részében a tanárok kommunikálják a napi tanítási célokat, és a legtöbb alapvető tanulást egyénileg, online olvasmányanyagok és az AI-oktató által biztosított videooktatóanyagok segítségével végzik el (aktív tanulási szoftver).
• Ezt az alapvető tanulást naponta tesztelik a nap végi mikrokvízek segítségével, hogy értékeljék a fejlődést, és meghatározzák a következő napi tanulási stratégiát és útvonalat.
• A nap másik része megköveteli a diákoktól, hogy napi csoportos projektekben vegyenek részt az órán és azon kívül is.
• A nagyobb havi csoportos projektek az ország (sőt, a világ) különböző részeiről érkező diákokkal való virtuális együttműködést foglalják magukban. A csoportnak ezekből a nagyobb projektekből származó tanulságait minden hónap végén megosztják vagy bemutatják az egész osztállyal. E projektek végső jegyének egy része a tanulótársaik osztályzataiból származik.

Támogatási hálózat

• A középiskolára az oktatási tanácsadókkal való éves találkozók negyedévesek lesznek. Ezeken a találkozókon megvitatják az oktatás teljesítményével kapcsolatos kérdéseket, a tanulási célokat, a felsőoktatás tervezését, a pénzügyi támogatási igényeket és a korai karriertervezést.
• A nevelési tanácsadó által azonosított szakmai érdeklődési körök alapján az érdeklődő hallgatók számára niche afterschool klubokat és edzőtáborokat kínálnak.
• A kapcsolat az esetmunkással a középiskola alatt is folytatódik.

Egyetem és főiskola

Ekkorra a hallgatók megkapják azt a mentális keretet, amely ahhoz szükséges, hogy a felsőoktatási éveikben jól teljesítsenek. Lényegében az egyetem/főiskola a középiskola felfokozott változata lesz, azzal a különbséggel, hogy a diákok több beleszólást kapnak abba, amit tanulnak, nagyobb hangsúlyt kap a csoportmunka és az együttműködésen alapuló tanulás, és sokkal nagyobb lesz a gyakorlati és közös tanulási lehetőség. működő vállalkozásoknál. 

Ez túlságosan más! Ez túl optimista! Gazdaságunk nem engedheti meg magának ezt az oktatási rendszert!

Ha a fent leírt oktatási rendszerről van szó, ezek az érvek teljesen helytállóak. Mindezeket a pontokat azonban már használják a világ iskolai körzeteiben. És tekintettel a ben leírt társadalmi és gazdasági trendekre első fejezet Ebből a sorozatból csak idő kérdése, hogy ezeket a tanítási újításokat országszerte beépítsék az egyes iskolákba. Valójában azt jósoljuk, hogy az első ilyen iskolák a 2020-as évek közepére debütálnak.

A tanárok szerepének változása

A fent leírt oktatási rendszer (különösen a középiskolától kezdődően) a „fordított osztályterem” stratégia egy változata, ahol az alapvető tanulás nagy részét egyénileg és otthon végzik, míg a házi feladatokat, a korrepetálást és a csoportos projekteket az osztályteremben tartják fenn.

Ebben a keretben már nem az elavult tudásszerzési igény áll a középpontban, hiszen egy egyszerű Google-kereséssel igény szerint hozzáférhet ehhez a tudáshoz. Ehelyett a készségek elsajátításán van a hangsúly, mi néhány hívja a Négy C-t: kommunikáció, kreativitás, kritikus gondolkodás és együttműködés. Ezek azok a készségek, amelyekkel az emberek a gépekkel szemben kiemelkedőek, és ezek képviselik a jövő munkaerőpiaca által megkövetelt alapkészségeket.

De ennél is fontosabb, hogy ebben a keretben a tanárok együttműködhetnek mesterséges intelligencia oktatási rendszereikkel, hogy innovatív tanterveket tervezzenek. Ez az együttműködés magában foglalná új tanítási technikák kidolgozását, valamint szemináriumok, mikrokurzusok és projektek kurátorainak gondozását egy növekvő online oktatási könyvtárból – mindezt annak érdekében, hogy megfeleljenek az évenkénti egyedi hallgatói kör által támasztott egyedi kihívásoknak. Ezek a tanárok segítenek a diákoknak eligazodni saját oktatásukban, ahelyett, hogy diktálnák azt nekik. Előadóból tanulási útmutatóvá fognak átállni.

Most, hogy feltártuk a tanítás evolúcióját és a tanárok változó szerepét, csatlakozzon hozzánk a következő fejezetben, ahol alaposabban megvizsgáljuk a holnap iskoláit és az őket meghatározó technológiát.

Az oktatás jövője sorozat

Oktatási rendszerünket radikális változás felé taszító trendek: Az oktatás jövője P1

Az ingyenessé váló diplomák, de a lejárati dátumot is tartalmazzák: Az oktatás jövője P2

Valódi kontra digitális a holnap vegyes iskoláiban: Az oktatás jövője P4