A Crispr/Cas9 génszerkesztés felgyorsítja a szelektív nemesítést a mezőgazdaságban

A szelektív nemesítés az évek során drasztikusan megváltoztatta a mezőgazdasági ágazatot. Például a a mai kukorica és gabonafélék egyáltalán nem úgy néz ki, mint amikor az ősi mezőgazdasági civilizációkat formálta. Egy nagyon lassú folyamat során őseink két olyan gént tudtak kiválasztani, amelyek a tudósok szerint felelősek az ezeknél a fajoknál tapasztalt változásért.  

De az új technológia bebizonyította, hogy ugyanazt a folyamatot éri el, mindezt kevesebb idő és pénz felhasználásával. Még jobb, hogy nem csak könnyebb lenne, de az eredmények is jobbak lennének! A gazdálkodók egy katalógusszerű rendszerből választhatták ki, hogy milyen tulajdonságokat szeretnének a terményükben vagy az állatállományukban!  

A mechanizmus: Crispr/Cas9  

Az 1900-as években számos új, géntechnológiával módosított növény jelent meg a színen. A közelmúltban felfedezett Crispr/Cas9 azonban teljesen megváltoztatja a játékot. Az ilyen típusú technológiával megcélozható egy adott génszekvencia és vágjon ki és illesszen be egy új sorozatot a területre. Ez lényegében lehetővé tenné a gazdálkodók számára, hogy a lehetséges tulajdonságok „katalógusából” pontosan kiválasszák, milyen géneket szeretnének a terményeikben!  

Nem tetszik egy tulajdonság? Távolítsd el! Akarod ezt a tulajdonságot? Add hozzá! Valóban ilyen egyszerű, és a lehetőségek végtelenek. Az Ön által végrehajtható módosítások egy része a betegségek vagy szárazság toleranciája, a hozamok növelése stb. 

Miben különbözik ez a GMO-któl? 

A Genetikailag módosított organizmus, vagy GMO, a génmódosítás egyik formája, amely egy másik fajból származó új gének bejuttatását jelenti a kívánt jellemzők elérése érdekében. Génszerkesztés, másrészt megváltoztatja a már meglévő DNS-t, hogy egy adott tulajdonsággal rendelkező szervezetet hozzon létre. 

Bár a különbségek nem tűnnek nagynak, fontos megérteni a különbségeket és azt, hogy ezek hogyan befolyásolják a fajt. Sokan vannak negatív kilátások a GMO-kra, mivel sok fogyasztó nem tekint rájuk pozitívan. A Crispr/Cas9 mezőgazdasági célú génszerkesztését támogatni kívánó tudósok úgy vélik, hogy nagyon fontos a kettő szétválasztása, hogy megszüntessék a genetikailag szerkesztett haszonnövények és haszonállatok körüli megbélyegzést. A Crispr/Cas9 rendszerek egyszerűen felgyorsítják a hagyományos szelektív nemesítés folyamatát.  

Mi a helyzet az állatokkal? 

Talán még hasznosabb gazda az ilyen típusú folyamatokhoz az állattenyésztés. A sertésekről ismert, hogy számos olyan betegségük van, amelyek növelhetik a vetélési arányt, és korai elhulláshoz vezethetnek. Például a Poricine Reproductive and Respiratory Syndrome (PRRS) évente közel 1.6 milliárd dollárjába kerül az európaiaknak.  

Egy csapat az Edinburgh-i Roslin Intézetből azon dolgozik, hogy eltávolítsa a PRRS vírust okozó útvonalban részt vevő CD163 molekulát. Legutóbbi publikációjuk a folyóirat PLOS Pathogens azt mutatja, hogy ezek a sertések sikeresen ellenállnak a vírusnak.  

Ismételten, ennek a technológiának a lehetőségei végtelenek. Olyan sokféle mechanizmushoz használhatók, amelyek csökkentik a gazdálkodók költségeit és javítják ezen állatok életminőségét.