Oktatási rendszerünket radikális változás felé toló trendek: Az oktatás jövője P1

Az oktatási reform népszerű, ha nem is rutinszerű beszédtéma, amelyet a választási ciklusok során kotortak ki, de általában kevés a tényleges reform. Szerencsére az igazi oktatási reformerek helyzete nem tart sokáig. Valójában a következő két évtizedben ez a retorika kemény és átfogó változásba fog fordulni.

Miért? Mivel a tektonikus társadalmi, gazdasági és technológiai trendek túlnyomó része egyszerre kezd kialakulni, olyan trendek, amelyek együttesen alkalmazkodásra vagy teljesen szétesésre kényszerítik az oktatási rendszert. Az alábbiakban áttekintést adunk ezekről a trendekről, kezdve a legkevésbé jelentőstől a legnagyobbig.

A Centennials fejlődő agya új tanítási stratégiákat igényel

~2000 és 2020 között születtek, túlnyomórészt gyermekei Gen Xers, a mai százéves tizenévesek hamarosan a világ legnagyobb generációs csoportjává válnak. Már az Egyesült Államok lakosságának 25.9 százalékát képviselik (2016), világszerte 1.3 milliárdot; és mire kohorszuk 2020-ra véget ér, 1.6-2 milliárd embert képviselnek világszerte.

Először tárgyalt harmadik fejezet a mi Az emberi népesség jövője sorozatban, a centenáriumok (legalábbis a fejlett országokból származóké) egyedülálló vonása, hogy átlagos figyelmük ma 8 másodpercre zsugorodott, szemben a 12-es 2000 másodperccel. A korai elméletek szerint a Centennials kiterjedt internetes kitettsége a bűnös. ez a figyelemhiány. 

Ráadásul, százévesek elméje válik kevésbé képesek bonyolult témák feltárására és nagy mennyiségű adat memorizálására (azaz a számítógépek azon tulajdonságaira, amelyekben jobbak), miközben egyre ügyesebben váltanak a különböző témák és tevékenységek között, és nem lineárisan gondolkodnak (azaz az absztrakt gondolkodáshoz kapcsolódó tulajdonságok, számítógépek jelenleg küzdenek).

Ezek az eredmények jelentős változásokat mutatnak be a mai gyerekek gondolkodásában és tanulásában. Az előrelátó oktatási rendszereknek át kell alakítaniuk tanítási stílusaikat, hogy kihasználják a Centennials egyedülálló kognitív erősségeit anélkül, hogy beleragadnának a múlt megszokott és elavult memorizálási gyakorlatába.

A várható élettartam növekedése növeli az egész életen át tartó oktatás iránti igényt

Először tárgyalt hatodik fejezet A Future of Human Population sorozatunkból 2030-ra az úttörő élethosszabbító gyógyszerek és terápiák sora jelenik meg a piacon, amelyek nemcsak növelik az átlagemberek várható élettartamát, hanem visszafordítják az öregedés hatásait is. Egyes tudósok ezen a területen azt jósolják, hogy a 2000 után születettek az első generációkká válhatnak, akik 150 évig élnek. 

Bár ez megdöbbentően hangozhat, ne feledje, hogy a fejlett országokban élők átlagos várható élettartama az 35-as ~1820-ről 80-ra 2003-ra emelkedett. Ezek az új gyógyszerek és terápiák csak addig folytatják ezt az élethosszabbítási trendet, amikor talán a 80 hamarosan az új 40 lesz. 

De ahogy már sejtette, ennek a növekvő várható élettartamnak az a hátulütője, hogy a nyugdíjkorhatárról alkotott modern koncepciónk hamarosan nagyrészt elavulttá válik – legalábbis 2040-re. Gondoljon csak bele: ha 150 évig él, nincs lehetőség arra, hogy dolgozzon. 45 évre (20 éves kortól a szokásos 65 éves nyugdíjkorhatárig) elegendő lesz csaknem egy évszázadnyi nyugdíjas év finanszírozására. 

Ehelyett egy átlagos embernek, aki 150 éves korig él, előfordulhat, hogy 100 éves koráig meg kell dolgoznia, hogy megengedhesse magának a nyugdíjat. És ezalatt az idő alatt teljesen új technológiák, szakmák és iparágak fognak megjelenni, amelyek arra kényszerítik az embereket, hogy az állandó tanulás állapotába lépjenek. Ez azt jelentheti, hogy rendszeres órákon és workshopokon kell részt vennie a meglévő készségek naprakészen tartása érdekében, vagy néhány évtizedenként vissza kell menni az iskolába, hogy új diplomát szerezzen. Ez azt is jelenti, hogy az oktatási intézményeknek többet kell befektetniük érett hallgatói programjaikba.

Egy fok zsugorodó értéke

Csökken az egyetemi és főiskolai végzettség értéke. Ez nagyrészt az alapvető kínálat-kereslet közgazdaságtan eredménye: ahogy a diplomák elterjedtebbé válnak, a munkaerő-felvételi menedzser szemében előfeltétel jelölőnégyzetté alakulnak át, nem pedig kulcsfontosságú megkülönböztető tényezővé. Tekintettel erre a tendenciára, egyes intézmények fontolgatják a diploma értékének megőrzésének módjait. Ezzel a következő fejezetben foglalkozunk.

A kereskedések visszatérése

Megbeszélve ben negyedik fejezet a mi A munka jövője sorozatban a következő három évtizedben fellendül a kereslet a szakképzettségben tanulók iránt. Fontolja meg ezt a három pontot:

• Infrastruktúra megújítása. Útjaink, hídjaink, gátaink, víz/szennyvízvezetékeink és elektromos hálózatunk nagy része több mint 50 éve épült. Infrastruktúránkat egy másik időre építették, és a holnapi építőcsapatoknak nagy részét ki kell cserélniük a következő évtizedben, hogy elkerüljék a komoly közbiztonsági veszélyeket.
• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás. Hasonlóképpen, az infrastruktúránk nem csak egy másik időre épült, hanem egy sokkal enyhébb éghajlatra is. Ahogy a világ kormányai halogatják a szükséges nehéz döntések meghozatalát az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a világ hőmérséklete tovább fog emelkedni. Összességében ez azt jelenti, hogy a világ egyes régióinak védekezniük kell az egyre rekkenő nyarak, a hósűrű telek, a túlzott áradások, a vad hurrikánok és az emelkedő tengerszint ellen. A világ nagy részén az infrastruktúrát korszerűsíteni kell, hogy felkészüljenek ezekre a jövőbeli környezeti szélsőségekre.
• Zöld épületek felújítása. A kormányok az éghajlatváltozás leküzdésére is kísérletet tesznek azáltal, hogy zöld támogatásokat és adókedvezményeket ajánlanak fel jelenlegi kereskedelmi és lakóépületeink utólagos felszerelésére, hogy hatékonyabbá tegyék azokat.
• Következő generációs energia. 2050-re a világ nagy részének teljesen le kell cserélnie elöregedő energiahálózatát és erőműveit. Ezt úgy teszik meg, hogy ezt az energiainfrastruktúrát olcsóbb, tisztább és energiamaximalizáló megújuló energiaforrásokra cserélik, amelyeket egy következő generációs intelligens hálózat köt össze.

Mindezek az infrastruktúra-megújítási projektek hatalmasak, és nem kiszervezhetők. Ez a jövőbeni foglalkoztatásnövekedés jelentős százalékát fogja képviselni, pontosan akkor, amikor a munkahelyek jövője bizonytalanná válik. Ezzel el is érkeztünk az utolsó néhány trendhez.

A Szilícium-völgyi startupok, akik az oktatási szektort szeretnék felrázni

A jelenlegi oktatási rendszer meredek természetét látva számos induló vállalkozás kezdi megvizsgálni, hogyan lehetne újratervezni az oktatást az online korszakra. A sorozat későbbi fejezeteiben részletesebben megvizsgálva ezek a startupok azon dolgoznak, hogy előadásokat, felolvasásokat, projekteket és szabványosított teszteket tartsanak teljes egészében online, hogy csökkentsék a költségeket és javítsák az oktatáshoz való hozzáférést világszerte.

A stagnáló jövedelmek és a fogyasztói infláció ösztönzi az oktatás iránti keresletet

Az 1970-es évek elejétől napjainkig (2016-ig) az amerikaiak alsó 90 százalékának bevételnövekedése megmaradt nagyrészt lapos. Eközben az infláció ugyanebben az időszakban robbanásszerűen megnőtt a fogyasztói árak emelkedésével nagyjából 25 alkalommal. Egyes közgazdászok úgy vélik, hogy ennek az az oka, hogy az Egyesült Államok eltávolodott az aranystandardtól. De bármit is mondanak a történelemkönyvek, az eredmény az, hogy ma a vagyoni egyenlőtlenség szintje mind az Egyesült Államokban, mind a világban eléri veszélyes magasságok. Ez a növekvő egyenlőtlenség egyre magasabb iskolai végzettség felé taszítja az eszközökkel (vagy hitelhez jutókkal) rendelkezőket, hogy feljussanak a gazdasági ranglétrán, de ahogy a következő pont megmutatja, még ez sem lehet elég. 

A növekvő egyenlőtlenség beépül az oktatási rendszerbe

Az általános bölcsesség és a tanulmányok hosszú listája azt sugallja, hogy a felsőoktatás kulcsfontosságú a szegénységi csapdából való kikerüléshez. Míg azonban a felsőoktatáshoz való hozzáférés az elmúlt néhány évtizedben demokratizálódott, megmarad egyfajta „osztályplafon”, amely kezd bezárkózni a társadalmi rétegződés bizonyos szintjébe. 

A könyvében Törzskönyv: Hogyan jutnak elit diákok elit állásokhoz, Lauren Rivera, a Northwestern University Kellogg School of Management docense leírja, hogy a vezető amerikai tanácsadó ügynökségek, befektetési bankok és ügyvédi irodák munkaerő-felvételi menedzserei általában az ország 15-20 legjobb egyeteméről veszik fel alkalmazottaikat. A teszteredmények és a foglalkoztatási előzmények a munkaerő-felvételi szempontok legalján helyezkednek el. 

Tekintettel ezekre a munkaerő-felvételi gyakorlatokra, az elkövetkező évtizedekben tovább nőhet a társadalmi jövedelmi egyenlőtlenség, különösen akkor, ha a százévesek és a visszatérő érett diákok többsége ki van zárva az ország vezető intézményeiből.

Az oktatás költségének emelkedése

A fent említett egyenlőtlenségi kérdés egyre növekvő tényezője a felsőoktatás növekvő költségei. A következő fejezetben részletesebben bemutatjuk, hogy ez a költséginfláció folyamatos beszédtéma lett a választások során, és egyre fájóbb folt a szülők pénztárcáján Észak-Amerikában.

A robotok hamarosan ellopják az összes emberi munka felét

Nos, talán nem a felét, de egy nemrégiben leírtak szerint Oxfordi jelentés, a mai munkahelyek 47 százaléka szűnik meg a 2040-es évekre, nagyrészt a gépek automatizálása miatt.

A sajtó rendszeresen foglalkozik, és a Munka jövője sorozatunkban is alaposan megvizsgáljuk, hogy a munkaerőpiac eme robbanásszerű átvétele elkerülhetetlen, bár fokozatos. Az egyre nagyobb képességű robotok és számítógépes rendszerek az alacsony képzettséget igénylő, fizikai munkát igénylő munkák, például a gyári, szállítási és házmesteri munkák fogyasztásával kezdenek. Ezután a középfokú szakképzettséget igénylő munkákat keresik olyan területeken, mint az építőipar, a kiskereskedelem és a mezőgazdaság. Aztán a pénzügyi, számviteli, számítástechnikai és egyéb területeken a fehérgalléros munkákat keresik. 

Egyes esetekben egész szakmák tűnnek el, máskor a technológia olyan mértékben javítja a dolgozó termelékenységét, hogy egyszerűen nem lesz szükség annyi emberre a munka elvégzéséhez. Ezt strukturális munkanélküliségnek nevezik, ahol a munkahelyek elvesztése az ipari átszervezés és a technológiai változások miatt következik be.

Bizonyos kivételektől eltekintve egyetlen iparág, terület vagy szakma sincs teljesen biztonságban a technológia előretörésétől. És ez az oka annak, hogy az oktatás megreformálása ma sürgetőbb, mint valaha. A jövőben a diákokat olyan készségekkel kell oktatni, amelyekkel a számítógépek küzdenek (szociális készségek, kreatív gondolkodás, multidiszciplinaritás), szemben azokkal, ahol kiemelkedőek (ismétlés, memorizálás, számítás).

Összességében nehéz megjósolni, hogy milyen állások létezhetnek a jövőben, de nagyon is lehetséges, hogy a következő generációt arra neveljük, hogy alkalmazkodni tudjon a jövő mindenhez. A következő fejezetek azt mutatják be, hogy oktatási rendszerünk milyen megközelítéseket alkalmaz, hogy alkalmazkodjon a fent említett trendekhez.

Az oktatás jövője sorozat

Az ingyenessé váló diplomák, de a lejárati dátumot is tartalmazzák: Az oktatás jövője P2

A tanítás jövője: Az oktatás jövője P3

Valódi kontra digitális a holnap vegyes iskoláiban: Az oktatás jövője P4