Fenntartható hajók: Út a kibocsátásmentes nemzetközi hajózáshoz

• Szerző:
• Szerző neve

  Quantumrun Foresight
• Március 24, 2022

Insight összefoglaló

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) azon kötelezettségvállalása, hogy 2050-ig csökkenti a hajók üvegházhatásúgáz-kibocsátását, a tisztább jövő felé tereli az ipart. Ez a váltás magában foglalja a fenntartható hajók fejlesztését, a megújuló energiaforrások, például a szél- és a napenergia feltárását, valamint a káros kibocsátások, például az NOx és az SOx csökkentését célzó szabályozások végrehajtását. E változások hosszú távú következményei közé tartozik a hajógyártás, a szállítási infrastruktúra, a globális kereskedelmi dinamika, a politikai szövetségek és a köztudatosság átalakulása.

Fenntartható hajók kontextusa

2018-ban az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) IMO kötelezettséget vállalt arra, hogy 50-ig mintegy 2050 százalékkal csökkenti a hajók üvegházhatású gázkibocsátását. Az IMO elsődleges célja a nemzetközi hajózás átfogó szabályozási keretének kidolgozása és fenntartása. Ez a lépés azt eredményezheti, hogy a fenntarthatósági kötelezettségszegők súlyos bírságokkal, megemelkedett díjakkal és kevésbé kedvező finanszírozási lehetőségekkel szembesülhetnek. Alternatív megoldásként a fenntartható hajókba befektetők profitálhatnak a fenntartható finanszírozási kezdeményezésekből.

Jelenleg a legtöbb hajót fosszilis eredetű üzemanyagok hajtják, ami üvegházhatású gázok kibocsátását eredményezi. A jelenlegi paradigma megváltozik, mivel az IMO kidolgozta a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezményt (MARPOL), amely fontos egyezmény a hajókról származó szennyezés fenntartható hajók építésén keresztül történő megelőzésére. A MARPOL lefedi a hajókról származó légszennyezés megelőzését, és arra kötelezi az ipari szereplőket, hogy fektessenek be gázmosókba, vagy váltsanak át az előírásoknak megfelelő üzemanyagokra.

A fenntartható hajózás felé való elmozdulás nem csupán szabályozási követelmény, hanem válasz a káros kibocsátások csökkentésének globális igényére. E szabályok betartatásával az IMO arra ösztönzi a hajózási ágazatot, hogy fedezze fel az alternatív energiaforrásokat és technológiákat. Azok a vállalatok, amelyek alkalmazkodnak ezekhez a változásokhoz, kedvező helyzetbe kerülhetnek, míg a nem teljesítők kihívásokkal nézhetnek szembe. 

Bomlasztó hatás

A világkereskedelem több mint 80 százalékáért felelős nemzetközi hajózási ágazat a világ szén-dioxid-kibocsátásának mindössze 2 százalékát adja. Az ipar azonban aeroszolokat, nitrogén-oxidokat (NOx) és kén-oxidokat (SOx) bocsát ki a levegőbe és a hajókból a tengerbe, ami légszennyezést és tengeri baleseteket okoz. Sőt, a legtöbb kereskedelmi hajó nehéz acélból készül, nem pedig könnyebb alumíniumból, és nem vesznek részt az energiatakarékossági intézkedésekkel, például a hulladékhő visszanyerésével vagy az alacsony súrlódású hajótest bevonásával.

A fenntartható hajók megújuló energiákra, például szél-, nap- és akkumulátorokra épülnek. Míg a fenntartható hajók csak 2030-ban léphetnek életbe, a karcsúbb hajók kialakítása csökkentheti az üzemanyag-felhasználást. A Nemzetközi Szállítási Fórum (ITF) például arról számolt be, hogy a jelenlegi ismert megújulóenergia-technológiák alkalmazása esetén a hajózási ágazat 95-re közel 2035 százalékos szén-dioxid-mentesítést érhet el.

Az Európai Unió (EU) régóta a fenntartható nemzetközi hajózás szószólója. Például 2013-ban az EU hatályba léptette a hajók újrahasznosításáról szóló rendeletet a biztonságos és megbízható hajó-újrafeldolgozásról. Emellett 2015-ben az EU elfogadta a tengeri közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás nyomon követéséről, jelentéséről és ellenőrzéséről (EU MRV) szóló (EU) 2015/757 rendeletet. 

A fenntartható hajók következményei

A fenntartható hajók tágabb vonatkozásai a következők lehetnek:

• Az újszerű tervek kidolgozása a hajóépítő iparban, mivel a tervezők arra törekednek, hogy feltárják a rendkívül hatékony, fenntartható hajók építésének módjait, ami az ipari szabványok és gyakorlatok változásához vezet.
• Az óceáni közlekedés tömegközlekedésben és kereskedelmi hajózásban való fokozott használata, amint az elkövetkező évtizedekben alacsonyabb szén-dioxid-profilt ér el, ami a közlekedési infrastruktúra és a várostervezés átalakulásához vezet.
• Az óceánjáró hajókra vonatkozó szigorúbb kibocsátási és szennyezési szabványok elfogadása a 2030-as évekre, mivel a különböző iparágak a zöld hajók elfogadását szorgalmazzák, ami egy szabályozottabb és környezetbarátabb tengeri iparághoz vezet.
• A munkaerőigények eltolódása a hajózási ágazaton belül a fenntartható technológia és mérnöki szakterületek speciálisabb szerepei felé, ami új karrierlehetőségekhez és potenciális kihívásokhoz vezet a munkaerő átképzésében.
• Az új környezetvédelmi előírásoknak való megfeleléssel kapcsolatos költségek potenciális növekedése, ami az árképzési stratégiák változásához és a globális kereskedelem dinamikájára gyakorolt ​​lehetséges hatásokhoz vezet.
• Új politikai szövetségek és konfliktusok kialakulása a nemzetközi tengerészeti szabályok betartatása és betartása körül, ami a globális kormányzásban és a diplomáciában lehetséges változásokhoz vezethet.
• Nagyobb hangsúly a fenntartható szállítási gyakorlatokkal kapcsolatos oktatásra és a közvélemény tudatosítására, ami egy tájékozottabb és elkötelezettebb állampolgársághoz vezet, amely befolyásolhatja a fogyasztói magatartást és a politikai döntéseket.
• A part menti közösségek jobb levegőminőséget és egészségügyi előnyöket tapasztalhatnak a csökkent NOx- és SOx-kibocsátás következtében.

Megfontolandó kérdések

• Ön szerint a fenntartható hajók gyártási és üzemeltetési költsége kisebb vagy nagyobb lesz, mint a hagyományos hajóké?
• Ön szerint a fenntartható hajók energiafogyasztási hatékonysága kisebb vagy magasabb lesz, mint a hagyományos hajóké?